Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Valkó Arisztid: Dömjén Pál népköltő írása Deák Ferencről

iránt tudakozódni szíveskedjék és aziránt is, hogy a nép között miféle szerepet játszik, s foglalkozott-e azelőtt is versírással.­Fiáth főispán 1384. augusztus 17-n jelentette, hogy Dömjén Pál ,,.. . hosz­szú idő óta versek, vagy inkább rímek írásával foglalkozik. A Minister Elnök Urat is már megénekelte, s ezért meg is ajándékoztatott; engemet is minden kínálkozó alkalommal költészetével szokott megtisztelni. Csodálatos marad mindig az, hogy fejlődhetett nála a költői ihlettség? midőn semmi oktatást sem nyert! Egyébiránt becsületes, nyugodt, békés, rokonszenves, egyszerű egyé­niség — kinek fizikai ereje is már fogytán van, és így ajánlom Excellentiád kegyelmébe ..." (vagyis kéziratának közzétételére). :í A versezet a 19. század végén még rendkívül elevenen élő műfaj (pony­va)/ 1 primitív versforma, termékeként jött létre. Magam részéről inkább al­sóbbrendű irodalmi alkotásnak nevezném, mert Dömjén Pál, Deák Ferenc életútját, politikai hivatását kívánta elgondolása szerint rímekbe foglalva előadni. Történelmi hűséget nem kívánhatunk egy egyszerű napszámostól, aki is­kolázottsága híján mondanivalóját, mint írta: ,, .. . a kezemen megfordult la­pokból drága élete lefolyását, egyszerűen öszve állítottam . . . " 5 Tiszteletre méltó, hogy a Marcal vidék egyik zugában élő szegény pa­raszt arra vállalkozzék, hogy folklórszerűen rímekbe foglalja azt, amit népünk távol az ország központjától, Deák Ferencről tudott és hallott. A mű elbírálása nyitott kérdés és sem szerkezete, sem tartalma nem vizs­gálható irodalomtörténeti szempontból. Nem egy lángész alkotása, hanem a nép egyszerű fiának szemlélete Deákról, abban az időpontban, amikor a Deák mauzóleum avatása volt a napilapok egyik jelentős témája. A versezetben Deák Ferenc életének, politikai nagyságának népi értéke­lése, értelmezése jut kifejezésre Dömjén Pál hazaszeretetén át. Téves vagy túl­zott kifejezések is fordulnak elő a versezetben, amit Dömjén iskolázatlanságá­nak kell betudnunk. Célunk nem is az, hogy Dömjént a nép fiát felmagasztaljuk, hanem az Országos Levéltár irataiból kiemeljünk egy olyan adatot a maga betűhív közlésével, hibáival — de nem kritikai boncolgatásával — melyre továbbra is a feledés homálya borult volna. Ezek előrebocsátása után következzék a ver­sezet azzal, hogy a nagyobb tévedésekre (sic!) megjelöléssel hívjuk fel a figyel­met, és a jegyzet rovatban is utalunk erre. „Nagyméltóságú Néhai Boldog emlékű Deák Ferentz Úrnak élet le írása írta Dömjén Pál Adorjánházai napszámos. - Tisza Kálmán leirata a veszprémi főispánhoz, uo. Aug. 14. :! Főispáni jelentés uo. 1884. aug. 17. 1 BÉKÉS István: Magyar Ponyva Pitaval. (Bp., 1966.) 6—7. p. „...ponyva legegy­szerűbb néprétegnek szánt mű, kezdetleges igényekkel, feldolgozása dilettáns, tudálékos, álnépi. Ponyva akkor is, ha a népköltészet nemes anyagának továb­bítója ..." 5 Ld. 1. alatti jegyzetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom