Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Halász Imre: Zalaegerszeg mezőváros írásbelisége a XIX. század első felében

népességszám I. Mo-i népszámlálás Fényes járás mezőváros neve (k=a népszámlálásElek nál községként statisztikája szerepel) szerint kapornoki (Nagy)Kapornak 688 926 Zalabér 935 k 946 zalaegerszegi (Zala)Egerszeg 2881 3454 Nova 593 677 lövői Belatinc 583 k 684 Csesztreg 503 527 Dobronak 781 795 (Alsó)Lendva 849 886 Lenti 622 k 633 (Zala)Lövő 474 k 583 Szécsisziget 242 209 Turnischa 647 883 muraközi Csáktornya 1142 1475 Kottori 1712 1971 Nedelic 956 1001 Légrád 2009 2166 Perlak 1748 2311 (Mura)Szerdahely 539 671 Stridó 274 259 Bár a XIX. század közepén Zalaegerszeget népességszámban a nagyobb Keszthely és Kanizsa egyaránt megelőzte, s jóllehet Nagykanizsa az évszázadok során több kérvényben kérte a megyeszékhely áthelyezését, az a tény. hogy a vármegyeháza 1732-re Zalaegerszegen felépült és az idők folyamán itt alakultak ki a megye további hivatalai is, arra késztette a kormányzatot, hogy — kerülve a rendkívül költséges építkezéseket és költözést — meghagyják Zalaegerszeget a vármegye székhelyének. II. Zalaegerszeget a források először 1446-ban említik „oppidum"-nak, melynek földesura a veszprémi, majd 1777-től — megszervezésétől — a szombathelyi püspök.

2 Fejezetek Zalaegerszeg történetéből (Zalaegerszeg, 1970.) 134. p.