Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon
leníti meg egy zalaegerszegi üvegkép is (66.27.2.). Az alakok megegyeznek a soproni tükrös képen láthatókkal. Az előtérben a Szent család helyezkedik el, a jászol másik oldalán hátrébb egy szamár és egy ökör álldogál. A háttér sárga, így ez a kép tükörképeinknél már fiatalabb, a XIX. század első feléből való Sandlbild. Remekbe szabott darab a zalaegerszegi múzeum Egyiptomi Bűnbánó Máriát ábrázoló képe. Máriát az elengedhetetlen atritumokkal ábrázolja a parasztfestő. A félalakos felhőgomolyagon elhelyezkedő Mária kezét a koponyára teszi, vörös palástja hátterül szolgál a könyvnek és a keresztnek. Glóriával övezett feje kétoldalán jellegzetes Sandli virágok díszlenek. Tipikus Murillo-elrendezésben találjuk a Szent családot a soproni múzeum egyik Csatkai által is leírt üvegképén. A szentlélek galamb képében jelenik meg a háttérben álló fán. A zalaegerszegi múzeum Szent családot ábrázoló képén hiányzik a fa, a többi alak elrendezése azonos. Jézus kék és kékesfehér, a szülők kék és vörös ruhában láthatók. A két felső sarokban egy-egy virágdísz húzódik meg. A soproni példány Csatkai szerint Baranyából került a múzeumba, s kezdetleges paraszti másolat lehet. ; " s A zalaegerszegi feltehetően a XIX. század első feléből való sandli munka. A zalaegerszegi múzeum két madonnája azonos korú és eredetű lehet. A 62.20.1. számú üvegkép három alakos, a madonna jobboldalán, a kép közepén hatalmas sandli virágcsokor díszlik. A két madonna beállítása, színvilága azonos, de nem egy sablonról készül. A két képen Mária és a kisded fej tartása eltérő. Az 57.32.2. ltsz. képen Mária s a gyermek feje jobbrahajló, egymáshoz simul, ugyanakkor a másik festménnyel ellentétben, Mária nem visel nyakláncot. A sárga és világos szín túltengése, valamint a jellegzetes virágdíszek sandli eredetre utalnak. (2. kép.) Ugyancsak a gyermek Jézust jelenítik meg a kereszten fekvő Jézuska ábrázolások. A szombathelyi múzeum jó állapotú, sárga hátterű zöld, bágyadt vörös, barna, világos- és sötétkék színekben megfestett képe sandli eredetű. A gyermek dereka táján virág nő ki. A soproni képen kétsoros felirat is van, a színek és a formák a XIX. század közepére s Sandlra engednek következtetni. A Krisztus elárultatásával, az úrvacsorával kapcsolatos jelenetek gyakori témája képeinknek. A különös technikával dolgozó pozsonyi Oswald mester már a XVIII. század közepén megfestette üvegre az utolsó vacsorát. Csatkai felfigyel rá, hogy Oswald nem Leonardo festményét veszi alapul, hanem Rubensét, vagyis alakjai nem síkban helyezkednek el. 39 A többi Csatkai által már leírt soproni utolsó vacsorát ábrázoló kép színes formavilágában nagy hasonlatosságot mutat egymással. Az egyik képen barokkbetűs felirat olvasható. E képek kora és származása bizonytalan/' 0 A szombathelyi múzeum ma is jó állapotban levő utolsó vacsora képén az alakokat köralakú asztal mellé ültette a parasztfestő. A tipikus sandli kép háttere sárga, a felső két sarokban enyhén tónusozott drapéria lóg be. Jézus feCSATKAI Endre i. m. 92. p. 39 Vö. CSATKAI Endre i. m. 94. p. V) E képekről részletesebben ld. CSATKAI Endre i. m. 94. p.
