Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Németh József: Horváth Ádám költői indulása

A fogékony, sok minden iránt érdeklődő Horváth nem vonhatta ki magát a kollégiumi diákköltészet hatása alól sem. Jó barátja volt a tehetséges, latinul író Németi Pál. Julow Viktor mutatott rá, hogy a kollégiumi diákköltészet akkoriban milyen sokszínű.

4 Nemcsak a kamaszos vaskosság durvítja, hanem a rokokó finomsága is árnyalja. így az ellentétek összeolvadása révén alakul ki a költészet semmi mással össze nem téveszthető eredeti hangja. Hogy Horváth költészete milyen sokáig magán viseli a kollégiumi gyakorlatok hatását, arra a Holmi I. számos darabja is bizonyságul szolgál. Az Átok hosszú, unalmas, helyenként ízléstelen vénasszony csúfoló: tartalma is, versformája is korai, kamaszos környezetére vall. Sok tekintetben Csokonai pajzán verseire emlékeztet a Füredi vadászat. A Szilágyi Ferenc által Csokonai-gyanúsnak nevezett A sütés-hez hasonlóan

5 a rokokós külsőségek alig fedik be sikamlós kétértelműségét. Tanulmányai befejeztével a kor divatjának megfelelően találkozik a társasági élettel, ahol a költészet megint szinte kötelező kelléknek számít. Pápai környezetében természetes volt, hogy Erdélybe induló barátjuktól versben is elbúcsúzzanak. Nagynénje temetésére illendő volt megírnia és elmondania a búcsúztatót.

6 Mivel mondandóját könnyen szedte rímbe, el is várták tőle, hogy a társaságot szórakoztassa. Mindebben nincs semmi szokatlan. Apja is verses kommentárokkal zárta le könyvének fejezeteit, a falusi kántornak, papnak is megszokott penzuma volt a halotti búcsúztató megírása. A környezet Horváth számára sem emelte túl magasra a mércét. A kor nemesének, értelmiségének nemcsak diákkorához, képzettségéhez, hanem napi életéhez is hozzátartozott a versfaragás. Ez jobbára csak unaloműző játék, időtöltés volt, gondot feledtető foglalatosságnak számított. Néha munkaköri kötelességnek: a rektorok, kántorok tisztségével együttjárt a halotti búcsúztatók megírása. Számos köszöntés, rímes párbeszéd készült névnapra, eljegyzésre, házasságkötésre. A vers eszköz volt a választási küzdelemben, a pasquillus fegyver a politikában. E körben jellemző volt a propositio-szerű művek továbbélése is. Bölcselkedés, elmélkedés, száraz moralizálás, versben szedett prédikáció volt inkább, mintsem művészet. Horváth költészetének nagy része is hasonló témakörökbe tartozik. Pályája elején azért, mert még nem tudott kiszakadni a kisnemesi-birtokos világból, élete utolsó évtizedében pedig azért, mert megint ugyanebbe a körbe került vissza. 1784-ben Szentgálon vendégeskedett. A bőséges vacsoraasztalnál köznemesek, tisztviselők társaságában foglalt helyet. Jól eshetett nekik, hogy az ebédlőt mitológiai fénybe vonta: az alispánné Junóvá, testvére Pallassá, anyjuk Cibelévé, apjuk Saturnussá változott a hirtelen készült versben. 4 JULOW Viktor: Fazekas Mihály (Bp., 1982.) 46. p. SZILÁGYI Ferenc: Csokonai művei nyomában. (Bp., 1981.) 344—355. p. 6 Holmi I. kéziratban.