Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Németh József: Horváth Ádám költői indulása
korának szinte minden fontosabb' eseményére, törekvésére figyelmet keltőén tudott reagálni. De — talán épp ezért — annyira felszínes is, hogy hatása csak saját korában érvényesüljön. 1 2. Horváth nem készült költőnek. Jobban érdekelte a rnathezis, az asztronómia, a fizika, mint a szépliteratúra. Amikor azonban gróf Pálffy Károly Debrecenbe látogatott, ráparancsoltak, hogy az udvari kamara alelnökét, Zemplén megye főispánját verssel köszöntse. Szégyenlette volna elmondani, hogy nem ért hozzá, inkább megírta a várt költeményt. Kazinczyval támadt vitája közben is arra hivatkozott, hogy „én előbb voltam Uránia szerelmese, mint Eratoé, mindenkor nagyobb vonattatásom volt a Philosophiára, mint a Poésisre . . ."Ha nem is kedvelte a lantos múzsát, a versírást tanuló korában mégis gyakorolnia kellett. A kollégium 1770-től érvényben volt tanterve szerint ugyanis a diákoknak mind magyar, mind latin nyelven fel kellett dolgozniuk bizonyos témákat. így Horváth is a poétái osztályban kezdett el verselni. A költészetet elsősorban eruditionak tartották. Szauder József ugyan Csokonai tanuló esztendeiről állapította meg, de 13 évvel korábban is érvényes volt: „Azok a tételek, propositiók, melyeket versbe kellett öltöztetniük, a XVI —XVII. századi vallásos világképnek, kegyes és humanisztikus filozófiának voltak a legegyszerűbb, gyermekek számára is érthető jelmondatai vagy bölcs szentenciái: ...erények és jellemképek, természeti jelenségek és napszakok, meg évszakok ... a szerencse, az idő, a halál, a dicsőség. 1 ' Ha maga nem közölte volna, hogy a Holmi L-ben gyermekkori verseit is közzétette, a címeket végigolvasva akkor is megsejthetnénk ezt: Pokol, Karácsony, Fattyú gyermek mentsége, Nem mind olyan, amilyennek látszik, Kevélység, Bujaság, Fösvénység, Világi mulandóság, halál, Ének a barátságrul, Maga gyilkosa, Fársáng-búcsúztató stb. Hogy Horváth és Csokonai korai versei közös tőről fakadnak, arra hasonló verscímeikből is következtethetünk. íme néhány Csokonai-cím: Egy kétségbe esett maga gyilkosa, A fösvény, A kevély, Farsang búcsúzó szavai. A nagy különbség, hogy Horváth a kollégiumi propositio költészetet nem tudja olyan magasszintű poézissé növelni, mint Csokonai. Legfeljebb a téma dramatizálásával, párbeszédes formába öltöztetésével próbálkozik. Csokonai más utat követ: verseit átdolgozza, inkább csak gondolati magját őrzi meg. A fösvény így nemesedik a Zsugori urammá. 1 A dolgozat Horváth életművének első szakaszáról sem kíván teljes pályaképet adni, csupán kisebb költői műveivel foglalkozik. Az iránta érdeklődők máig is HEGYI Ferenc monográfiáját forgathatják a legtöbb haszonnal (Pálóczi Horváth Ádám. Debrecen, 1939.), noha csak elnagyolt, pontatlan életrajzot ad, s műveit meg sem kísérli összefüggésükben, fejlődésükben vizsgálni. VÖRÖS Károly műve (Adalékok Pálóczi Horváth Ádám életéhez, Budapest, 1958.) ugyan 1800 utáni eseményeket tárgyal, de a költő egész életútjára, fejlődésére vonatkozóan nagyon sok, jól hasznosítható megfigyelést tartalmaz. Horváth életrajzának tisztázásában PÉTERFFY Ida végzett rendkívül értékes, széles körű munkát. -Kaz. lev. IV. 203. p. •"'SZAUDER József: Az éj és a csillagok (Bp. 1980.) 46. p. 112
