Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

TurbulyÉva: Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első felében. II. rész

TURBULY ÉVA ZALA MEGYE FONTOSABB KÖZIGAZGATÁSI FELADATAI A XVIII. SZAZAD ELSŐ FELÉBEN II. rész Dolgozatunk első felében megkíséreltük bemutatni a feudális vármegye központi intézményét, a közgyűlést, annak működését, az általa választott tisztviselőket a 18. század első felében, továbbá a megye közigazgatási feladatkörei közül a legfontosabbakat, amelyek az országos és helyi adó behajtásával, a beszállásolt katonaság ellátásával foglalkoztak. Terjedelmi okok miatt nem térhettünk ki olyan fontos dolgokra, mint a megye közigazgatási beosztásának változásai a vizsgált időszakban, a közigazgatási feladatkörök közül pedig a megyei szabályrendelet-alkotás és az igazságszolgáltatás, amelyekkel most kívánunk foglalkozni. A dolgozat két része együtt is csak részlegesen, a teljesség igénye nélkül mutatja be a megye közigazgatási tevékenységét és a hozzá tartozó intézményrendszert. Reméljük azonban, hogy kiegészítve a tisztviselők 1700 és 1750 közötti tiszti címtárával — a korszakra vonatkozó átfogó megyei monográfia hiányában — hasznára lesz az olvasónak. A megye közigazgatási beosztása A történelmi Zala járásokra és uradalmakra tagolódott. Az uradalmak elvileg nem jelentettek külön közigazgatási egységet, a járások részei voltak. Adózáskor, beszállásoláskor azonban külön kezelték őket, és mivel területükön az igazságszolgáltatás is a földesúr kezében volt, a legnagyobbak gyakorlatilag külön közigazgatási egységnek számítottak. Jó példa erre a Muraköz, amely a 18. század közepére fokozatosan járássá alakult át, saját tisztviselőkkel. A megyének szabad királyi városa nem volt. Két jelentősebb mezővárosa közül Zalaegerszeg a veszprémi, majd 1776-tól a szombathelyi püspökség oppiduma. Nagykanizsa a középkorban a Kanizsaiak birtoka, majd a 16. század végén Kanizsai Orsolya felvidéki cserebirtok ellenében — mivel a török harcok idején kulcsfontosságú várat fenntartani nem tudta — átadta az uralkodónak. A város 1600-ban török kézre került. 1690-ben történt felszabadulása