Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Balogh Elemér: Az első népképviseleti választások Zala megyében.
BALOGH ELEMÉR AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI VÁLASZTÁSOK ZALA MEGYÉBEN Az 1848. évi V. törvény Az 1848 áprilisában szentesített törvényeink közül az V. tc. vezeti be az Országgyűlés képviselőháza tagjainak népképviselet alapján történő választását. E törvény rendelkezései szerint folytak a választások 1875-ig, mikortól az új novella, az 1874: XXXIII. tc. szabályai lettek irányadók. Alkotmányjogi szempontból az 1848: V. tc. hatalmas lépés volt a polgári államhoz vivő úton. A modern, képviseleti demokrácia fontos feltétele, hogy tagjai irányitólag szólhassanak bele a társadalom ügyeinek intézésébe. Népképviseletnek azt a választójogi elvet nevezzük, mely a közügyek intézésébe való beleszólás lehetőségétől kategorikusan egyetlen társadalmi réteget sem kíván megfosztani, csupán azt bizonyos ésszerűségi szempontok, ill. az uralkodó rétegek érdekei által korlátozottan engedi érvényesíteni. Első népképviseleti törvényünk a választásra jogosultak számát nagymértékben kiterjesztette, kiknek száma így a korábbi, mintegy 200 ezerről hozzávetőleg 800 ezerre nőtt. Az ország népességéhez mérten ez még mindig nem nagy arány, de nem feledkezhetünk meg a kor realitásairól. 1848-ban Magyarország még csak első botladozó lépéseit tette meg a polgári államrend felé. Jelentős tömegerővel rendelkező polgárságunk nem lévén, a haladás zászlaját a liberális nemesség vitte, az ország paraszti lakossága pedig politikailag iskolázatlan volt, a dolog történeti okainál fogva. Egészében véve azonban, a fenti törvénycikk által kialakított választói tömegek hűen tolmácsolták az ország társadalmi fejlettségének megfelelő reális politikai kívánalmakat. A törvény első négy szakasza tárgyalja az aktív (szavazati jog) és a paszszív (megválaszthatóság) választójog feltételeit. Aktív választójoggal rendelkezett mindazon, legalább 20 éves, bennszületett vagy honosított és sem atyai, sem gyámi, sem gazdái hatalom alatt nem álló férfi, aki elkövetett hűtlenség, csempészet, rablás, gyilkosság és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem állt, törvényesen bevett valláshoz tartozott 1 és a további, ún. különös feltételek valamelyikének is megfelelt melyek az alábbiak voltak: 1848-ban a katolikus, a református, az evangélikus, a görög-keleti és az unitárius (ez utóbbit az 1848. évi XX. tc. cikkelyezte be) vallások tartoztak a bevett vallások közé.
