Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás - Zalai Gyűjtemény 24. (Zalaegerszeg, 1986)

A névanyag

[Kl. Szilvaháti, r K2. Szivahát] Ds, r. A falu bikáit szokták itt legeltetni. 174. Vőgyi-kut F. 30—40 évvel ezelőtt szárazság idején a fél falu innen hordta a vizet. 175. Füzéri ut Út 176. Zsidi-uti [C. —keletre, sz K2. — ] Ds, sz 177. Durrancs, -ba Ds, sző 178. Kábosztáskerték [K2. ~] Ds, sz 179. Gyöngyösi csárda [KI. Gyöngyös É] É, csárda 180. Hárságy, -ba [C. —i, sz K2. ~] Ds, sz 181. Hárságyi ut Út 182. Tikeri-tó [C. Fejerszöllők, sző K. Feherszőlőki, sző] Mf, sző. Majdnem mindig található itt víztükör („tiker"), állóvíz. 183. Kápónai ut Út 184. Donátkápóna ti 185. Útköz S, sz. Két út közé szoruló csúcsos föld. 186. Hosszi ut Út 187. Csalit, -ba [K2. - ] D, mlen, 1 188. Törpe vizmü ti 189. Erösi-vágás Ds, e 190. Papkisasszonyok Do, sző. A helyi plébános és annak nővérei használták. 191. Község tója G. Vízgyűjtő volt, ahonnan a gazdák vizet hordtak a permetezéshez. 192. Pajták, -ho Ds, sző. Valamikor szérűskertek és pajták voltak itt, ahol a gabonát csépelték. 193. Patyi-domb : Bajzik-domb D, sző. Tulajdonosáról. 194. Kis-hegy [C. ~, sz K2. — ] Do, sző 195. Nyugodófa [C. Kl. Nyugodofa, sz K2. ~] Ds, sz. A Keszthelyre járók pihenőhelye volt a fa alatt. 196. Nagy-cserésnyefa. Egy nagy cseresznyefa volt itt, amely alatt a vásárra, piacra járók szoktak megpihenni. 197. Víztároló É 198. Vadmézes [C. KI. Vadmezes, sz] D, sz 199. Magya alla [C. Magyal allyai, sz Kl. ~, sz] D, sz 200. Főső-domb D, e 201. Gomba-hát Dh, e 202. Csorna-kuti ut Út 203. Csorna-kuti erdősház ti 204. Csorna-kut [K2. ~ ] Ds, e 205. Tusakos Ds, e 206. Karmacsi ut Út 207. Dölönke, -re [C. —i, 1, e K2. — ] Ds, r 208. Sóderbánya B 209. Főső-küjes [KI. Kövesi, sz K2. Felső-köves] D, sz. Köves talajáról. 210. Ómás, -ba : Ómás-domb D, e. Ma már nincsenek almafák benne. 211. Cserép-kérészt Ke. Állíttatta Cserép Péter 1895-ben. 212. Csornai ut Út 213. Kis-Coma [C. Czomai, sző K2. ~] D, sző 214. Hosszi, -ba Do, sz. Hosszan elnyúló földek. 215. Rózsa-vőgy Vö, sző. Itt szokták tartani a „szép asszonyokkal", a laza erkölcsű nőkkel a mulatozásokat. 216. Átufekő Do, sz 217. Kégyóvár [K2. Kigyóvár] Ds, sz. Nh. Egy nagy bükkfában kígyó tartózkodott. A garabonciás vitte el. 218. Nagy-Coma [C. Czomai, sző K2. ~] Do, sző 219. Kozma, -ra [C. KI. Kozmatetői, sz] D, sző, e 220. Bottya-hát-szélDs, sz 221. Gyuri-malom Ds, sz. Valamikor vízimalom volt. Neve a molnárról. 222. Kégyóvári-kut F 223. Ósó-domb Ds, e 224. Őzes-tó Ds, e. Őzek jártak ide inni. 225. Őzes-domb D, e 226. Pappince É. Régen a helyi plébánia tulajdona volt. 227. Fára-szőlő : Pap-szőlő Do, sző. A plébános szőlője volt. 228. Bottya-hát D, e 229. Hideg-kuti-patak Vf 230. Hideg-kut Vö, sz. Hideg forrása volt. 231. Orbán-kut [C. ~ i rétek, r] S, r 232. Ósó-küjes [K2. Alsóköves] D, sző 233. Hédér-kérészt Ke. Állíttatta Héder Ferenc 1907-ben. 234. Horgos Hor 235. Hegy, -re : Ó-hégy [K2. Óhegy] D, sző 236. Rigósi ut Út 237. Orgonás, -ba [K2. — ] D, sző 238. Főzde É. Pálinkafőző volt. 239. Urak szőleje D, sző. Festetics-birtok volt, felosztásra került. 240. Rigós, -ba [C. KI. —i, sző K2. — ] D, sző 241. Csóka-küjek Sziklás, e 242. Kozma-vőgy [C. -i, sz Kl. K2. -] Vö, sz 243. Gát : Öreg-berki-patak Vf 244. Cindéri-kut Kút. Czinderi nevű tulajdonos földjén. 245. Határszé Ds, sző, gy. Rezi község határa. 246. Ósó-rét [K2. Alsórétek] S, r. C. 1853., OL; Kl. 1858., OL; K2. 1936., KT. Gyűjtötte: Pálfi János ált. isk. tanár. —- Adatközlők: Dencs János 62, Dencs Jánosné 60, Hóbor Aladár 52, Rajkai Lajos 70, Rajkai Lajosné 68 é.