Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás - Zalai Gyűjtemény 24. (Zalaegerszeg, 1986)
A névanyag
innen az erdei utak. Középen filagória volt, Festetics ide hozta a vendégeit pihenni. 246. Delelő, -re S, 1. Marhadelelő volt. 247. Bándi-mezzei kut Kút 248. Hosszimëgyei ut Út. Hosszú volt. 249. Pástok, -ba [C. Pásti kertek P. Pásti kert d] Mf, e. Konyhakertek, „mocsolák" voltak itt. P. „Káposztás kert". 250 ; Küjes-főd : Kövesfőd [C. Kl. P. Köves-telek] Ds, sz. Köves. 251. Tapócai ut Út. Tapolcára visz. 252. [C. KI. Felső kender szél, sz K2. Kenderszél Y>. Fölső kenderszéli]. P. „kenderföld volt". 253. [C. Palánkos, sz] 254. Lëndëcei-rétek S, r 255. [C. Szőlők allya, sz KI. Kertaljai föld, sz P. Szöllök allai]. P. „a szöllö töviben fekszik". 256. Zsidi-hégy Ds, sző 257. Kulcsár-kapu Hegykapu. Kulcsár nevfíeknek volt itt birtoka. 258. Csapási ásó kut Kút 259. Sitër-kut [P. ~] F. P. „.. .elnevezése attul van, hogy ez előtt mint egy 80 évekkel előbb ezen erdő birtok Méltóságos Gróff Festetich Ur és Tekintetes Győri Káptalan közt közös álapotban lévén, e közben azon kúthoz egy magyarul nem tudó káptalanbéli Ur megvizsgálás véget elment s azon kútnál azt mondotta amidőn a kútból ivot ja ja Zsider Guth s ennél fogva nevezik siter kútnak". 260. Sitér-kuti putri É. Itt pihentek meg az erdei dolgozók. 261. Disznólegelő, -re S, 1, mlen 262. Sóderbánya B volt, ma szennyvíztelep 263. Be sö-Biró-tüske S, r. Tüskés fű termett itt, a marhák szívesen ették. 264. Nagy-gödör Hr, Ds, sz. A vállusi határig tart. Ide tartozik: 248—50., 275—7., 290. 265. Pénzvermi-dülő [C. P. Pénzverem] S, sz. P. „.. .nevét az ottani pénz ásásrul vette". 266. Csutor, -ba [C. P. Csutordomb, sz, r] Ds, sz, r 267. Csapási kut Kút 268. [C. Csapáson aluli szőlők KI. Csapáson tul való sző K2. Csapáson alul való P. Csapáson aluli sző d] 269. Küóra, -ra H, sző 270. Darab-erdői régi putri É. Erdei munkások pihenőhelye. 271. [C. Kishegyek, e] 272. Kurdi-rét S, r 273. Kűsó'-Biró-tüske S, r 274. [C. Csordahajtón aluli, r KI. Csorda hajtón alul való rétek P. Csordahajtón aluli, r]. P. „...a Csorda Csapás mellett fekszik s onnét vette elnevezését". 275. Berég-szég [C. P. Berekszeg, sz] S, sz 276. Nagy-gödri ut Út. A dűlőről. 277. Kendészé, -be [P. Alsó kenderszeli] S, Men, sz. P. „.. .előbbi időben kender földek voltak". 278. Léndéce, -be [C. P. Lendecze] Men, sz, r. Ide tartozik: 254. 279. Léndécei hid Híd 280. Léndécei-árok Vf 281. Piros kérészt : Duvácsi-kérészt Ke 282. Csapási ut Út 283. Irtovány, -ba [C. P. —, sz] S, Men, sz, r. P. „.. .régi időben irtás volt". 284. Zsidi-hégyi-szőllők Ds, sző 285. Szépkilátó Ht. Belátni az egész Tapolcai-medencét. 286. Kavicsbánya B. A tsz-é. 287. Téglás-kut F 188. Téglási-rét : Nagy Sándor-rét [C. Folyón túl való rétek, r P. Folyón túl való r d, r] S, r. Az adatközlők az írásbeli neveket azonosítják, de nem használják. P. „.. .a végében fekvő víz folyótul vette nevét.. . csak essős időkben több helyrül összve jövő víz.. .folyója". 289. [C. KI. Téglás, e P. Téglás fölső, e] Hr. P. „. . . régi időben téglavető lehetett, ugy emlékeznek a népek". 290. Csetény, -be : Csetén, -be [C. Felső Csetény, sz P. Alsó Csetény, sz P. Fölső Csetény, sz] S, sz 291. [C. Kl. P. Zsidi bokrok, e] 292. Villany álé Út. Itt megy a magasfeszültségű vezeték. 293. Csetényi-patak Vf 294. Kerekes-tábla D, sz. Kerek domb. 295. Hosszi-berki hegykapu Hegykapu 296. Vincás, -ba : Bincás, -ba S, sz 297. Tüzküs-küfejtő Volt B. Mészkövet, tűzkövet bányásztak itt. 298. Csetényi homokbánya B 299. Kis-hëgy ajja [P. Kis hegyek allai] H, e 300. ÓsóKözbirtokossági-erdő : Csetényi-erdö [K2. Csetényi e] Hr, Hs, e. Az alsózsidi közbirtokosságé volt. 301. [C. Téglás alsó, e P. Alsó téglás, e] P. „. . . tégla vetőhely volt a régi időben". A Hnt. Erdősház nevet az adatközlők Vállusra helyezik. — C. 1853., OL; C. Felső Zsid é.n. KT, Várvölgy; KI. Alsó és Felső Zsid 1858., KT, Várvölgy és OFI; KI. Szántó 1858., OFI; K2. 1961., ZMF. Gyűjtötte: Varga Mária könyvtáros. — Adatközlők: Horváth Ferenc 56, Jakócs József 56, Kiss Ferenc 36, Serleg József 42 é.
