Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás - Zalai Gyűjtemény 24. (Zalaegerszeg, 1986)

A névanyag

É] M 117. Csős-tábla Ds, sz. A Gizellamajorban a kerekes kúttól csövön erre vezették a vizet. 118. Berëk, -be : -re S, r 119. Nagy-rét [C. ~, r] S, r 120. Gizellái kereszt Ke. Azért nevezik így, mert közel van Gizellamajorhoz. 121. Gizellái ut Út. Gizellamajorba vezet. 122. Csapás Csa. Állathajtó út volt. 123. Kis-Téglaszin Ds, sz. A múlt században téglaégető volt itt. 124. Péter-gödör [C. Tót Péter gödri, sz] Vö, sz. Valószínűleg téglaégető volt itt valamikor. Egykori tulajdonosáról. 125. Országut-menti-düllő S, sz, r 126. [C. Kenderföld, sz] 127. [C. Kis-megye, r] 128. Uj-fődek S, sz. A Nagyatádi-féle földreformkor osztották ki. 129. Uj rét S, r 130. Góré-tábla S, sz. A major kukoricagóréinak helye. 131. Nagy-Téglaszin Ds, sz. Egykor téglaégető volt itt. 132. Cindëri-csucs Ds, sz. Az 1945-ös földosztáskor Czinderi Ferenc kapta a csúcsban végződő földet. 133. Láp, -ba : -ra S, r. Tőzeges talaja van. 134. Kenderáztató-árok Árok. Régen a kenderkévéket áztatták a vizében. 135. Konyha-berëk [C. ~, r] S, sz 136. Regede, -be S, r 137. [C. Cser allya, sz] 138. Zalaapáti-uti-táblák Ds, sz. A Zalaapátiba vezető út mellett vannak. 139. Sanyarú, -ba [K2. ~ ] S, r. Ingoványos, bokros terület volt, irtás után is sanyarú. 140. [C. Bozót, r] 141. [C. Gazdaság, sz] 142. [C. Ke szeges, sz], C. 1852., OL; K2. 1974., ZMF. Gyűjtötte: Hegyi Zsuzanna népművelő. —• Adatközlők: Fehér János 63, Hársfalvi József 63, Lázár Imre 58, Nyers Gyula 76 é. 27. SZENTGYÖRGYVÁR Szengyörvár : Szengyervár, -on, -ru, -ra : -ba, -i [C. Kl. K2. S zentgyörgy várj. — T: 1165 ha, L: 590. — Valamikor régen Békavárnak hívták, csak később nevezték Szent György várának. 1. Fősőmánd [KI. Felsőmándi

pu K2. Felsőmándpuj Lh 2. Mándhida [C. Mandi pu, sz] M 3. TemetőTQ 4. Kis-hëgy [KI. ~, sző] D, sző 5. Ravatalozó É. Eredetileg kápolna volt, alatta van az Oltay család sírboltja. 6. Csesznyák-sir É. A Csesz nyák család sírboltja. 7. Harangláb ti. 1975-ben készült, a harangot Alsómándpusztáról hozták ide. 8. Piros kereszt Ke. Pirosra festett fakereszt volt. A föld lehordásakor közös sírban régi fegyverek, lócsontvázak, kék-fehér gombok és égetett edények voltak. 9. Templomi-düllő Do, sz. Egyházi terület a templom körül. 10. Templom-mezző [C. ~ Templomi sz] Ds, sz. Egyházi tulajdon volt. 11. Rác-kut F. A Rácz család birtokán van. Itt ered a Falu-patak. 12. Tompa-erdő Ds, e. A Tompa család tulajdona volt. 13. Templom [Római katolikus templom] ti. A Széchenyi grófok építtették. 14. Sipos-rét [C. ~, r] S, r, k. Sok fűzfa volt itt, ahova a gyerekek jártak fűzfasípot csinálni. 15. Kárász-kut. Közkút Kárász Mári néni házánál. 16. Petőfi utca [Petőfi Sándor u] U 17. Plébánia : Paplak : Papház É. A lelkész szolgálati lakása. 18. Patak : Falu-patak Vf 19. Téesz-iroda É. A régi Oltaykastély déli részének maradványa. 20. Dózsa utca[Dózsa György uj U 21. Bankógödör G. 10—15 méter mély vízmosás Bankó János háza mellett. 22. Kámán-kereszt Ke. A falu főterén áll. A Kámán család állíttatta. 23. Nagy-gesztenyefa Fa. A hagyomány szerint 500 éves, több méter átmérője van. 24. Téesz-pince É. Kb. 50 méter hosszú, 5—6 méter széles, boltíves, 3 méter magas borospince. A Széchenyi gróf építtette. 25. Bérta-kut Közkút 26. Hegyi ut : Csapás Út. A szőlőhegybe vezet, az állatokat itt szokták kihajtani a faluból.