Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás - Zalai Gyűjtemény 24. (Zalaegerszeg, 1986)

Bevezetés - 3. A névanyag közzététele - 4. A névanyag helyesírása

dolgozták közzétevőink a kötetbe. De még mielőtt ezt megtennénk, meg kívánjuk jegyezni, hogy a mai, hivatalosnak tekintett dűlőnévrendszer minden országban az államiság egy magasabb fokán fejlődött ki, illetőleg akkor kodifikálódott. Nálunk erre a XIX. század derekán, a jobbágyfelszabadítást követő úrbéri földrendezés után került sor, amikor a „kapitalista termelés a föld korlátlan tulajdonjogát kívánta meg" (Simonffy Emil: Agrártörténeti Tanulmányok. Bp., 1960. 339; vö. még Tóth Lőrinc: Elméleti és gyakorlati útmutató úrbéri ügyekben. Pest, 1857. 292; Tóth Lajos: Úrbéri kalauz. Pest, 1857 passim). Ezután már a földrajzi hely művelési ágának, jellegének esetleges átalakulása sem igen vonta maga után a hivatalos dűlőnév változását. Három térképtípus történeti névanyaga található meg a kötetben. C. jelzés utal az 1850-es évekből származó kataszteri térképek vázlatára, az ún. croquis-ra. KI. alatt találhatók meg az első kataszteri térképek adatai, amelyek többnyire ugyancsak az 1850-es évekből valók. A K2. jelzet pedig az 1920-as évektől keletkezett újabb kataszteri térképekre vonatkozik. Ezek a térképek vagy a helyi tanácson, vagy a megyei (járási) földhivatalban, vagy a levéltárakban (Zala Megyei Levéltár, Magyar Országos Levéltár), vagy pedig az Országos Földmérési Intézetben találhatók meg. Mindezekről a községek névanyaga végén kellő tájékoztatást talál a kötet használója. További írásbeli anyagot tartalmaz — általában a kataszteri térképek anyagával megegyezőt — Pesty Frigyes Helynévtára és Jankó Jánosnak „A Balaton-melléki lakosság néprajza" című (Bp., 1902) munkája is. (Az ezekből átvett adatok jelzése a név előtt álló P., illetőleg J. betű.) Meg kell még említenünk Vajkai Aurél: Cserszegtomaj helynevei című gyűjteményét is, amelyet A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeinek 2. kötetében tett közzé 1964-ben (303—328.). (A Vajkaitól átvett neveket Cserszegtomaj anyagában a név előtti V. betű jelzi.) Itt jegyezzük meg, hogy a Zala megye földrajzi nevei című kötetből a fent említett források nevei nagyrészt kimaradtak a Pesty-féle nevekkel együtt. Éppen ezért mindezek pótlásaként a Zala Megyei Levéltár megbízta Markó Imre Lehelt a nevek kiírásával, aki az élő névanyaggal való azonosítás után közzéteszi majd Zala megye földrajzi neveinek III. kötetét „Történeti nevek" alcímmel. Ebben a kötetben találja meg az olvasó az egész Zala megye területére vonatkozó földrajzi köznevek jegyzékét is. 3. A névanyag közzététele Az adattárakra jellemző szűkszavúság természetesen kötetünkben is érvényesül, ami azonban nem jelenti azt, hogy a névre vonatkozó népi adatok, megjegyzések stb. kimaradtak volna a műből. Az élő nevek és változataik tüzetes összegyűjtése és lejegyzése mellett gondunk volt a fonematikus hangjelölésre is, azaz jelöltük a zárt ë-t, a magánhangzók hosszúságát, rövidségét, az /-ezést stb. Hangtani tekintetben általában az idősebb nemzedék kiejtésének visszadására törekedtünk. 4. A névanyag helyesírása A népi nevek helyesírása nagyrészt a korábbi kötetekben kialakított gyakorlatot követi. A földrajzi közneveket kötőjellel kapcsoltuk (10/119. Derék-hegy), a jelölt birtokos jelzős összetételeket külön írtuk (16/154. Kálmán lukja), ugyanígy a névutós neveket is (12/184. Dűlő alatt), de -i képzős származékaikat már kötőjeleztük, ha földrajzi köznév következett utánuk (11/66. Földek-aljai-rétek). Nem tettünk kötőjelet az iskola, óvoda, kereszt, templom, temető, híd, bolt, ház, kastély, kocsma stb.