Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás - Zalai Gyűjtemény 24. (Zalaegerszeg, 1986)

A névanyag

Berëk, -be : Tőzegbánya, -ba [Kl. Gyertyános et Berek P. Vindornya berek] Mf, 1, mlen. 1972-ig művelték, ma bányameddő. P. „. .. 1800 hold. .. hajdanta a Balatonnak részét képezte, vagy azzal a Vindornya Foki határnál látszó keskeny szoros által legalább kapcsolatban volt... Alig 40 évre visszatérve az egész Vindornya - berek vízállás, halak, csikók és teknősbékák hazája volt még legelőnek sem használtathatott, azomban a Balatonnak első lecsapolása alkalmával mintegy 1823 körüli évenként apadni kezdett, így vadak tanyájává vált.. . 1828 körül sikerült egy főcanalis által a Balatonba lecsapolni.. . ma szántó, rét". P. szerint tulajdonosai Festetics Tasziló és a laki, foki, karmacsi, szőlősi közbirtokosság. 75. Disznólegelő, -re S, 1 76. Tusakos, -ba S, r, 1. Irtás volt, most is kerülnek felszínre tölgyfatuskók. 77. Nyirës, -be S, e. Kőris- és tölgyerdő volt, 1915-ben kitermelték, újratelepítették. 78. Ökörlegelő, -re S, r. Ökörlegelő volt. 79. Malomi-düllő S, sz, r. A malomról. 80. Csollányosi-patak Vf 81. Határsánc Vf. Határ Vindornyaszőlős és Vindornyalak között. 82. Kanális [Hiv. Vindornya-csatorna] Vf 83. Disznólegelői kut Kút 84. Godëna-berëk S, lápos r 85. Zengër-berëk S, e, 1. Zenger nevűé volt. Nem tudtuk lokalizálni: P. Hedri gödre, sz „.. .birtokosáról. . . később azonban a kanászok sertvéseiket ott szokták deleltetni, s disznó fekvés nevet nyert"; Hétholdak „ma már... 60 holdat tehet"; Hegyaljai d, sz; Kovácsházi d, sz. — KI. 1858., ZML; K2. 1959., ZMF. Gyűjtötte: Varga Mária könyvtáros. — Adatközlők: Bálint Imre 45, Ferenczi János 54, Lengyel Kálmán 63, Pintér Ferenc 72 é. 12. VÁRVÖLGY Zsid; Osózsid; Fősőzsid, -én, -rő, -re, -i : Várvőgy, -ön, -rű, -re, -i [C. FelsőAlsó Zsid KI. Alsó és Felső Zsid K2. Várvölgy P. Fölső Zsid; Alsó Zsid]. — T: 2504 ha, L: 1721. — A két községet 1943-ban egyesítették Várvölgy néven. 1938-tól 1943-ig átmenetileg Bakonyzsid volt a neve. Hivatalosan is használták ezt a nevet. 1920-ban Zalaszántó és Felsőzsid között határkiigazítás történt (1. 131.). — Három vár (Rezi, Tátika, Szebike) völgyében fekszik. Árpád-kori településnek tudják. — Fcs. „Zsidi bicskások" — verekedősek voltak. „Gesztenyeszurkáló Fősőzsid" — sok szelídgesztenyéjük van. „Riska-roska Raposka, kurvakerítő Tapolca, nyalka Szántó, Alsózsid, gesztenyekurkáló Fősőzsid." „Akit Zsiden meg nem vernek, akit Rezin meg nem b... nak, akit Szántón meg nem szólnak, az már elmehet a világ végire". 1. Fő utca : Kosut utca [Kossuth Lajos u] U 2. Szánti-kéreszt Ke. Szánti József földjén áll. 3. Faluvég, -ën Fr. Ide tartozik : 1—5. 4. Sute-kërëszt : Csepeli-kërëszt Ke. Süte József háza előtt áll, korábban a Csepeli családnevűek laktak itt. 5. Tanárok Út. Gyalogút, a szőlőhegybe visz. 6. Bodó-domb D, Ur. Bodó nevű boltja előtt levő domb, régen a gyerekek téli játszóhelye volt. 7. Bódi-mühej : Kovácsmühe] É. Kovácsműhely, régen Farkas Boldizsár dolgozott benne. 8. Kocsma É 9. Pásztorlakás : Bikaistálló : KovácsmühejÉ. Községi épületek voltak itt, amelyekben csordások laktak. 1950-ben lebontották. Ma kocsmaudvar, áfész-felvásárló és gázcseretelep van a helyén. 10. Tüzótószértár : Pásztorlakások : Szegényház É. A csordások laktak itt. 1948 óta tűzoltöszertár. 1945 előtt szegényház is volt benne. 11. Vőgy, -be [Temető u] Fr. U 12. Posta : Erzsébet-kert É. Itt volt az Erzsébet-kert, amelynek területére építették a postát 1970-ben. 13. Egészségház : Pásztorház :