Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Ecsér. Köz Birtokosok által biratott szabad puszta, a Balatonra fekvő Szöllő Hegye erős és édes bort terem. Szántó földe középszerű, réttye kevés. A Balatonban nádlássa és halászotja vagyon. Meg jegyzést érdemel, hogy itt a Balaton partul néhány ölekre a Balaton víz alatt egy régi Épületnek maradványai vágynak, melly többször a víz szint látható, és a víz alatt is Hajóval észre vehető. Kővágó Eőrs. Köz Birtokosok által biratott nagy és népes helység, az R[ómai] C[atolikusoknak] ugy az Evangélikusoknak] van benne egy egy Templomjok, jó oskolájok. Parochiájok, s az ott számossan lakó sidóságnak egy sinagógájok. — Kő szirtes, de szép nevendék Toll és Cseres erdeje, jó szántó földei, és réttyei vágynak — a helységben több Kortsmák, s be szálló v[endégjfogadók, a földön feliül sok és nagy kövek sürün hevernek, mellyekből só őrlő, sőtt malom követ is faragtak — veres jó épület kövei és gráditsok[nak,] ajtó szárnak alkalmaztatni szokott kőtermő bányája bővséggel vagyon — melylyért előbbi időkben kő faragók is laktak, s a Boldog asszony Eőrs nevet hihető azért kapta, sokféle mester emberekkel több mester emberi czéhekkel, sidó boltokkal, mindennapi áruló piarczával az ott körül fekvő helyek szükségeit kielégitti. Kék Kut köz birtokú helység jó bort termő szöllő hegye és termékenyes szákás gabonát termő szántó földei, szép s jó réttyei, és kevés erdeje vagyon. Ennek határában vagyon az igy nevezett Kékkúti savanyu víz. Báts, mellymár le vagyon írva. — [A révfülöpi révháztól a bácsi országútig a hosszát 4 715 ölnek — azaz 8,9 km-nek — mérték.] Átallyában az egész Ut menetele tsinálatlan és regulázatlan — és néhány lapányossabb helyeken u.m. Kővágó Eőrsi Réteken ásott mellék árkokat kivévén, ut-javítási szorgalom rajta semmi vagy igen kevés láttzik — A szöllő hegyek közt 1100. ölekre a feneke változó, itt köves, ott agyagos és a Szöllő Gyepüktül el van keskenyitve — mellyek 3—4. Ölek szélesítésre a hely színén való kijelölés is meg történt. — A Kővágó Eőrsi Erdőn és falun keresztül 1035. ölekre, az Ut feneke egyenes el szart igen nagy kövekkel tellyes, mellyek inkább utazási akadékok mint sem javittó módok, és alkalmatlan rázása mellett sáros is. Ettül a Kővágó Eőrsi, és Kékkúti szántó földek Legelők és Rétek közt a Kékkúti helység kezdetéig 1710. ölekre agyagos — Ettül a Kékkúti Helysé^gen keresztül a Bátsi Ország Utig 870. ölekig homokos, IV. Az egész uton, mellyet semmi víz keresztül nem vág, most 3. rosz Fa hid vagyon — Az Eső Lév elvezetésére — Az Ut megjavittására nézve, pedig ja-