Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

rákokat öszve vásárolván a Fő városba

70 küldik — a Zala bal és jobb partján lévő Rákászok ide hordják és adják el közönségessen 100 válogatott darabb 12 xr [krajcár] Ezüstben, és ezek azok a Rákok, melly eket a Bétsi nép Zala Krebsz helyet Solo Krebsnek nevezz. Zalavár, melly helyrül neveztetik még Sz[ent] István első Magyar Királyiul, fundált de most Zala Apáthiban lévő Sz[ent] Benedek szerzetbéli Apátság, és Káptalanbéli hiteles hely — Népes Jobbágyi Helység s tagos határja erdőbül, szántó földbül, rétbül és bozotbul áll — Szántó földje különössen bő, termékenyü rétye jó — Rákászat ja és Halaszatja mind a Zalába mind pedig a Balatonba nevezetes és jövedelmes; vagyon benne egy Parochialis Templom, és a Zala Berkében az ugy nevezett Pethő Sziget, hol egy régi várnak maradványai máig is láthatók és ettül nem messze ugrik ki a föld alul a Zala vize. mely már Esztergálynál; Bárándnál Föld. szinén való folyását elvesztvén a Föld alá eltűnt. Balaton Hidvég; mely már a Keszthelyi Útnál le irva vagyon. Kápolna. Puszta, Földes Ura a Pesti Nevendék Kis Papság, néhány majorságbeli épületekből ós egy Csárdábul áll — E névvel neveztetik N[eme]s Somogy és Zala Vármegyék közt Ormányhidtul kezdve Balatonig el nyúló nagy kiterjedésű és csatornákra vett Kápolnai Berek. Ormányhid, végső jobbágyi helység e N[eme]s Megyében, földje rétje ás erdeje jók — a Vörös Víz itt foly keresztül mely malmot hajt — Lásd bővében a Somogybul Rayk felé Egerszegre vezető Com[m]ertialis Útnak leirását. II. [Az út hossza a végedi megyehatártól Zalaszentgróton át Ormándpusztáig 34 660 öl. azaz 65,7 km.] III. A N[eme] Vármegyei széliül kezdve a Zalabéri Posta Utig v[agy] Kender ásztató fa hidig 2532. ölekig, fel árkolt ut nints, szélessége 2. öltől 5. ölekig változik, földje agyagos és csinálatlan. Ettül 849. ölekig, a Posta uton mely minemű légyen, már fellebb le irva vagyon. Onnan kezdve hol a Posta Útból Türjei erdő szettül ki ágozik egész Sz[en]t Péteri Kortsmáig 1300. ölekig az Ut, se ki jelölve se fel árkolva nints. földje agyagos kövéts. — Ettül a Sz[en]t Gróthi kortsmáig és vendégfogadóig 1456. ölekig gyepen és legelőn az Ut tsavarog se kijelölve se fel árkolva nintsen — Sz[en]t Grothba az Utza meg tört kövekkel és kövétsel meg vagyon tsinálva. mint egy 300. ölekig — A városon kivül az Udvarnoki határszélig 1200. ölekig az Ut két felöl fel van árkolva, 3—4. öli széles agyagos földje és más munka rajta nints. — Udvarnoki és Sz[en]t Lászlói határokon keresztül egész Sz[en]t Lászlói alsó falu végig 3738. ölekig az ut fel árkolva nints, az Udvarnoki határban a n Bécsbe.