Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
A vízi leírás meglevő mindkét példánya nyomtatott, rovatos űrlapok — a fejlécén hat rovattal — kitöltésével és egybekötésével keletkezett. A kéziratos szöveg egyetlen kéztől, minden bizonnyal Póka Antal megyei első földmérőtől származik. A vizek leírásának sorrendje tetszőlegesnek tűnik, bár a nagyobb vizek és a kapcsolódó mellékvizek leírása nagyjából északról halad dél felé. A munka valószínűleg az 1830 körüli egy-két esztendőben készült. Az útkönyv már terjedelménél fogva is többszöröse a vízi leírásnak, több kéz közreműködésével készült az ugyancsak nyomtatott űrlapok kitöltése. A kilenc kérdőpontra adott válaszok itt is értelemszerűek, s a leírt utak sorrendisége csak nagyjából követi az utaknak a megye közlekedésében és a kereskedelemben elfoglalt helyét és rangját. A leírás készítésének dátuma — több szövegbeli utalás történik rá — az 1831. esztendő volt. Harmadik forrásunk — a legkevésbé jelentős egyben — a két kéziratos könyv adatait összefoglaló, pontosabban az azok adataival helyesbített korábbi forrás felhasználásával készült megyetérkép. A „Zala vármegye Üti és Vízi mappájá"-t 1831-ben készítette el Bajomi István megyei másodföldmérő, a munka természeténél fogva a megyében dolgozó mérnöktársai közreműködésével. A térkép alapadatait Tomasich János megyei földmérő 1792-ben Bécsben megjelentetett Comitatus Zaladiensis . . . c. térképéről vették, nagy részének egyszerű átmásolásával.- A helytörténeti kutatók által jól ismert Tomasich-féle térképnél sokkal egyszerűbb kivitelű, kidolgozatlan térkép született 1831-ben. Egyetlen pozitívuma, hogy adataiban az alaptérképnél négy évtizeddel frissebb. Forrásközlésünkben sorrendben először a vizek leírása szerepel, ezt követi az útkönyv és szöveg közben a térkép néhány részlete. A kéziratoknál törekedtünk a betűhív közlésre, csupán az ékezetet, a vesszők egy részét írtuk a mai mód szerint. A rövidítések feloldását szögletes [ } zárójelben végeztük el — a hiányzó szótag vagy szórész kiírásával —, mivel zárójel az eredeti szövegben is több helyütt szerepel. Az olvasmányosság érdekében magyarázó jegyzeteket alkalmaztunk, a jobb megértés érdekében elengedhetetlenül szükséges mérnöki mérési eredményeket rövidítve, szintén szögletes zárójelek közé tettük. A földrajzi nevek — települések, vizek, mikrotájak stb. — írásmódjánál megtartottuk az eredetileg közölt formát akkor is, ha azonos név esetében többféle írásmód fordul elő a szövegben. Mind a vízi leírás, mind pedig az útkönyv II. sz. rovatát csak összevontan, magyarázatféleképpen adtuk meg, mivel e rovat a mérnöki felmérések számadatsorait tartalmazza. Amennyiben kitöltetlen rovatok maradtak az eredeti munkában, arra a szövegben szintén történik a megfelelő helyen utalás. A teljességre való törekvés érdekében a teljes anyagot közöljük, a mai Zala megyéhez tartozó területen kívül a korabeli megye jelenleg Veszprém megyéhez tartozó területeit csakúgy, mint a ma Jugoszláviában található Muraköz és Muravidék leírását. A három forrásmunka mérhetetlenül gazdag adathalmazának, a kor Zala megyéje sokszínű ábrázolása, értékeinek elemzése nem e munka feladata. Sok- A térkép teljes címe: Comitatus Zaladiensis jussu inelytorum statuum et ordinum ichnographice delineatus, per Joannem Tomasich, ejusdem Com. Jur. Geometram. et ueri inc. per Chris. Junker, Vindobonae. MDCCXCII.
