Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
val kereskedő Boltja 12; két olaj ütő Malma, mellyek közül az egyik egyszersmind Lisztelő Malom is — Egy Catholicus Temploma és egy Zsinagógája — A Határnak egy része mészkővel gazdag — a legjobb és szaporább meszet adja — mellyel a kereskedés nagy, a próba oltás után bé bizonyosodott, hogy oltatlan mesze le oltva négy annyit szaporittó Falbéli Téglái, és Cserép Zsindelyei is vágynak — Kőbányája és követses gödre a posta ut mentében kettő — Határjában vagyon Csáb és Tárkány két el pusztult Helységeknek maradványai — az Erdő közepében pedig az el pusztult Várnak a helye — Vágynak számos Mester Emberei, és két serfőző házai. Sümeg. Püspöki Mező Város, a Veszprémi Püspökség egyik jövedelmes Uradalmainak Feje és Igazgató-széke, egy régi Várnak omladékaival, mellyben hajdan a Püspökök laktak, Püspöki Residentiával szép Parochialis Templommal Franciscanusok Klastromával és Templomával diszeskedik — vagyon benne Posta hivatal, Patika; a Nfemes] s Vármegyének több rendbéli Épületjei a Katonaság számára, egy mesterséges Fürdője, melyet a helybéli seborvos állitott fel — a Nemes Vármegyének második Orvosa és Földmérője itt laknak. — Vize a Városban kevés és nagyobb részint az is rossz italu Kutyái és Zöldséges Kertyei Városban kevesek és égevénes föld természetűek — Szántó földje sok, de sovány, rétjai jók — Erdeje, nagy legelője tagos de sovány és a Szarvas Marháknak rosz. Vagyon benne minden Hétfőn, Héti Vásár és a lisztéi leg nagyobb és hasznossabb kereskedést üz a Zsidóság, nem lévén Sümeghnek, két rossz malmain kivül semmi jó Malma — Országos Vásárjai a kalendáriumban tsak ött van fel jelölve, holott rendessen nyoltz tartatik minden esztendőben az első Böjtközi; melynek napja a szerént változik mint a Húsvét killyebb vagy bellyebb esik — Virághéti, Áldozó Héti, Sarlós Vásár, Pertin Kula (mely egyébb eránt tsak Butsu Vásár), Bertálanhéti, Dömötöri okt[óber] és Ersebethi Nov[ember] 19-k — az első kettő mint Marha Vásárok híresek; a Sarlós Vásárja az Aldozói pedig leg népessebb és jövedelmessebb, a Vásár pénz az Urodalomé. — Sümeghnek természetes gazdagsága áll Kőbányákbul, Mészből és Erdőből — Többnyire kövei mész természetűek — de vágynak tűzkő természetűek is (silex) mint a fejér kő bánya — vágynak Basalt kövei is, Sarwalban melyet a köznép itt fekete kőnek nevez — utat flastromozni 50 az leg jobb, — melyet szaporaságira és fejérségére nézve nevezetes de a vidékbélieknek drágább is, melyet a fának drágasága okozza. Égetett Téglája különössen jók, erősek, s víz építésre is alkalmasok. — Murvás és Kövétses gödörjei jók és sokak, azokból Útjait a leg jobbak közé lehet számlálni. — Sümeghnek minden féle Mester Emberei is vágynak, kiket inkább szegényeknek mint tsak közép szerű vagyonosoknak lehet mondani, — Fazekasok és Csizmaziák leg többen vágynak és jól lehet agyagja jó leszen is — még is a paraszt kupás kályhán kivül tsak egy van, ki Táblás Kályhákat gömbölüeket pedig egy se tud tsinálni. — Boltjaiban, mellyek most heten vágynak, az adás-vevés tsak apróban megye — Említést érdemel az ide való Felső Rámoszetter Leopold azért hogy festő mesterségeinél egy mángorló masinát még 1823-ik Esztendőben] fel állítván, minden 2 órákban egy lóval két Emberrel 60.—70. vég vásznot (vége 25—30 rőf) meg mángorol, és minden héten 2—3-szor dolgoz Foltozni, javítani.
