Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Forintosháza Forintos Família örökje, s gazdasága, szántó föld és rét mivelésből áll. Gyürüs jobbágyi helység, szántó földje, rétje, szölö hegye, és erdeje jók, és elegendők, vagyon jó Tégla égetése is, egy vízi malom, s bírja Marich Uraság. — Az emiitett Foglár völgynek nyugotti oldalán pedig a következendők feküsznek : Kis Kapornak áll néhány zsellér házokból, és egy beszálló Korcsmából. Orbányosfa Köz Birtokos helység. Zala Istvánd fekszik a Zala balpartján népes Jobbágyi helység jó mivelt szántó földjei, és Rétjei vágynak, szemközt ezen helységgel a Zala túlsó partján fekszik Szöpötk és ezen két helységek között a Zala vízén fenálló fa hidaktól való által járásért a vámot szedi Gróf Festetics László, a ki mind a két Helységnek Földes Ura is. [III.—IV.—V.— és VI. kitöltetlen] Váliczka Folyónak le írása I. és II. Váliczka veszi eredetét Váliczka nevű Helységnél, mellytől a pataknak neve is költsönöztetett — A víz folyásra nézve osztály pont (point de partage) vagy ollyan hely mellytől a víz két felé szaladván két ellen aránnyal foly, a Déli folyás elsiet Puszta Magyaródnak az Északi ki folyás pedig teszi a Váliczka vizet és a Zalában való ömléséig csak kevéssel ezelőtt is, egy zsombékos haszontalan bozót volt, most pedig, víz mérték szerint felmeczve lévén kellemetes, és jó Szénát termő hasznos völgyé formálódott — forrásától nem messze az Urbónaki malom víz véle egyesülvén, a Söjtöri helységig, természetes, és tekervényes ágyában csergedez, hol jobbról az igen kártékony Bükkallai, balról pedig a Lérántházi patakokat magában vévén, vize annyira meg szaporodik, hogy már Söjlörben két' malmok forgatására elégséges vizet ád, a Söjtöri határt elhagyván, félig Bak és Bak helység közt a Posta Utat az, az azon lévő köhidnál, keresztül vágja, mellytől nem messze balról egy homokosittó, és ezen Réttermő völgynek, gyakori károkat okozó, árvíz folyást magában vévén, balról Sárhidán, Boczföldi, Bogárdi, Bessenyei és Zala Egerszeghi, jobbról pedig Csatári, Botfai, és Csacsi Helységek között meczett Csatornyájú folyásával határ árkot is tévén, egyszersmind a Zala Egerszeghi járást a Kapornakitól elválasztván, — Kisfaludnál a Zalán lévő Pozvai malom előtt 13 150. öllynyi folyása után a Zalába ömlik; — Ezen Regulázott völgynek Kártékony Elementumai közé számlálhatni a Botfai egy, és Csatári két patakokat, mellyek kevés essőzés által is homokot hordván, a fő kiszárittó Canalist eliszapositják, és elfojtják. Hajdan Baki helységig négy vízi malmai voltak, úgy mint Botfánál, Csatárnál, Boczföldnél, és Baknál, mellyek a kiszárittási nagyobb haszonért feláldoztattak. A Váliczkának Regulázása, és rendes fel meczése a Megyebéli Földmérői Hivatal által ki dolgozott Hydraulicai Planum útmutatása szerént 1825-től