Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

vehető földekké, rétekké, és legelővé tétettek. Ezen a Bozóton vagyon Szigliget és B[alaton] Ederits között a Keszthelyi, és Balatonmelléki kereskedés virágzóbb karban fenntartása végett egy 1788. öli hosszú töltés nyolcz fa hidakkal együtt. [III.—IV.—V.— és VI. kitöltetlen] A Tapolczai Járás tavai Kis Balaton I. és II. Kis Balaton. Ezen 70. holdakat tévő Tó fekszik Tihany mező város határában, és hihetőleg nevezetét vette onnan, mint hogy formájára, fekvésére egy kisded képe a Nagy Balatonnak, és valamint ebben a Tihanyi félszigeth bé nyúlásával, földnyelvet (Istmus) formál hasonló párhuzamos fekvéssel, amannak is nyelvformán bé menő fél szigetes képe vagyon — úgy lehet nézni mint egy természetes halas Tavat nádlásán kívül, hala, sárcsája, és vad réczéi bőven vágynak, s kifolyása nincsen. Büdös Tó I. és II. Büdös vagy Külső Tó ki terjedése 188 holdak fekszik ugyan a Tihanyi határban mellynek ki száríttása, és le csapolása végett az előtte fekvő Kősziklás hegy keresztül vágására a Tihanyi Apátság óriási munkát, és nagy költséget fordított. Kornyitó I. Kornyitó fekszik Keővágó Eőrs és Köveskálla között, s ugyan azon Köz Birtokosságtól közössen bírt Sóóstói pusztában, nádlása, halaszatja és recézése nevezetes — kifolyása nints. Bomot I. Bornot Salfölde, Kékkút, és Kis Eőrs között fekvő, hajdan bozót, de most lecsapolva lévén, a Köz Birtokosság közt felosztatott Rétség kifolyása van kis