Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

romon keresztül Tfekintetes] Nfemes] Vass V[á]r[me]gye felé Szfenjt Ivánnak vezető Commertialis ut, a lakosok magyarok Gelsei Farához valók, 344 Rfómai] Cfatolikus] lélek lakja ezen helységet, urbarialis Jobbágyok, vagyon az Uraságnak nagy, jó matériáiéból épültt vfendég]fogadója és tagos majorja, szép és jó fajú birkákat nevel benne, mezeje hegyes völgyes, napkeletnek — délnek pedig lejtős és nagy szorgalmat kivan, kivált a felső része, termesztenek mindennemű őszi, és tavaszi jószágot, réttyei igen jó, noha még a berek kinem száradott egésszen minden helyen, szőlő hegye is vagyon, tűrhető borokat hoz, erdeje kevés toll és bük fából álló, nevelnek szarvas marhákat és sertvéseket, kevés lovakat tartanak, az eladandóikat Kanisára viszik héti vásárra. — Felső Rajk. Tfekintetes] Raki Familiájé, Pacsai Farának filialissa, 569 Rfómai] Cfatolikus] lélek lakja — Magyarok, valaha Parochialis hely volt, régi Gotica formára épültt kis Templom vagyon itt — Szépen épültt Curialis házok és több vfendég]fogadók találtatnak, az helység lapban fekszik, mezejének fekvése hasonló az Alsó Rajkiéhoz — a berekre dülő földei lapossak, az alja homokkal kevert agyagból áll, szint úgy mint az Alsó Rajki mező a hegye és oldalai agyagosak, sok viz mosások vannak rajta, szőlő hegye igen jó, és jó borokat terem, erdeje vagyon toll és bükk fából álló, Jobbágyi Sessionalis és Urbarialisták, termesztenek mindenféle őszi és tavaszi jószágot — az Uraságok nevelnek jófaju birkákat és szarvas marhákat, de sertvéseket is — a Jobbágyság kevés lovakat tart, többnyire ökrökkel teszik szolgálattyokat, emporiális helyek Egerszeg és Kanisa. Itt elváll jobbra a Kanisától Pacsának Alsó Csányon keresztül Szfent] Gróth felé vezető Commertialis Ut. — Bebösi Puszta. Sok nagy uri Familiák birják — mezeje keletre Kanisai, délrül pedig Pölöskei berekre lejtődik, dereka dombos, jó termékeny a földje, réttye keletnek tűrhetően a berek letsapoltatásával meg javult, délrül darabonként berkes és süppedőd, de jó helyek is találtatnak benne — az uraságok mindenféle őszi és tavaszi jószágot vetnek, birkákat és szarvas marhákat nevelnek, Szfent] Mihály Farának filialissa, régi időben itt volt a fára, 54 magyar lélek lakja többnyire Cselédek. — Rád; N[eme]s helység, magyarok lakják, itt helybéli Plébánus vagyon — derék, jó materiáléból épültt templom, némelly, Curialis házok is jó materiáléból épitve találtatnak 694 Rfómai] Cfatolikus] és 7 Sidó lélek lakja, mezeje hegyes völgyes, agyakos, termesztenek őszi, és tavaszi jószágot, nevelnek juhokat, szarvas marhákat és sertvéseket, erdeje kevés, szőlő hegye vagyon, melly tűrhető bort terem, lovakat kevessen tartanak, ökrökkel végzik mezeji dolgaikat, réttyei a völgyekben türhetőek, de a zápor esső gyakran el önti, Egerszegre és Kanisára viszik eladandóikat. — Misefa Nemes köz birtokú helység 225 Rfómai] Cfatolikus] és 14 Sidó lélek lakja, a lakósok egyébberánt Magyarok, Kapornaki Farához tartoznak, mezeje hegyes és völgyes, a lapja, és oldala homokos, dereka agyagos, és vízmosásos, sok nagy árkok vannak az oldalain, egyébberánt a lapja, kivált ha a zápor essők el nem öntik, termékeny, vetnek itt is mindenféle őszi és tavaszi jószágot és főzeléknek valót — nevelnek a Nfemejs Urak birkákat, szarvas marhákat és sertvéseket Jobbágysággal egy formán, erdeje nagyon kevés, szőlő hegye nagy, és jó borokat hoz. —