Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

reséggel kész rétekké, és jó legelővé tétetett — Ezen Vindornya kifolyás, jobbnál a Zsidi nagy Sédet, egyesülve a Kovátsi vízzel magába vévén, egész a Gyöngyösi malomig 1800. öllyekig a maga természetes, és tekervényes ágyába folyt; — A Gyöngyösi malomtól kezdve egész Fenéki Balaton torkolatig az egész 8000. öllynyi hosszú völgy a Keszthelyi Héh vízzel együtt rendes Csatornyák által regulázva vagyon, külön van választva, a malomvíz a Zápor vizektől és a Héh víz Csatornáitól, melly egy nézést érdemlő Keszthelyi Urodalomtól 1829-ik készíttetett Aquae ductus™ által nem messze a Kanisai Ország úttól, az úgy nevezett Kis Szigethnél eszközöltetik, és a nevezett Ország úton alól négy rendes Csatornákon a Balatonba ömlik, hajtván nyolcz lisztelő malmokat — a Hídvégi Balaton víz szintől a nevezett Héhvízig 15 3/4 láb eset vagyon. [III.—IV.—V.— és VI. kitöltetlen] • • Az Eger vagy Kapolts Vize Bozóttyával együtt a Balatonyig í. Eger vagy Kapolts vize, meily eredetét veszi Nemes Veszprém Vármegyében, az úgy nevezett Köves kúti malomnál, Nőséri mezőben, és N[agy] Vásonyon keresztül folyván, e Nemes Megyébe be jön, a Pulai határnál, és Pulán keresztül Pettend alatt, Csoronföldén, s Kapoltson keresztül Monostor Apáthi, és Hegyesd alatt Díszeién keresztül ; Gyula-Keszi Guláts és Tördemiczi Helységek alatt elfolyván, s útjában számos más kissebb patakokat magában vévén, Szigligethi malmon alól, bé ömlik a Balatonba — útja; mellyet Pulától, a torkolatig elfut számlál 16.950. öleket, s hajt 33. alul, és feliül csapó lisztelő, és Deszka mecző malmokat — folyása Pulától Díszeiig nyugot arányú hol egyenes Délnek fordul, mellyet a Balaton torkolatig meg tart. — Pulai határban malmai kedvéért Gróf Eszterházy Miklós, mint Földes Ür, regulázott Csatornára vettette, ettől fogva pedig egész Díszeiig régi tekervényes folyásába vagyon, és malmainak helyei, s állásai nem hydraulicai útmutatás után lévén ki választva és felépítve, gyakori kiöntéseivel kivált Kapoltsnál, és Díszeinél nagy károkat okoz — Ezen víz az ország utat hét külömböző helyeken metzi keresztül, ú. m. Pettendnél, Monostor Apátinál, Hegyesdnél, Díszeinél, s Gyula Keszinél, hol kőhidak, továbbá Gulátsnál, és Tördemicznél, hol pedig töltés és fahidak által az utazási, és kereskedési öszve köttetés fentartatik. Ezen víz a hány falun keresztül foly, annyiféle névvel neveztetik, ugyan, de legközönségesebben Kapoltsi, és Diszeli víz nevet visel. II. Gyula Keszitől a Balatoni torkolatig 4.600. öllekre, Gyulakeszi, Guláts, Tördemicz, Lábdi mégis Diskai, Kis Apáthi, Hegymagosi, és Szigligethi, széles Vízvezeték.