Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

A mezzeje ezen helységnek már valamivel mint az előbbenyieké alább való, a Mura áradásai, és partmosásai miatt szenvednek ezek is, lakóssai Horvátok Rom[ai] Cathfolikus] 236, lélek lakik benne. — Nevelnek szép lovakat, szarvas marhákat — és sertvéseket egyébb eránt Urbarialis Jobbágyok — termesztenek mindenféle őszi, és tavaszi jószágot, szőlőket a Lendvai, és Muraközi hegyekben birnak. Lapsina, Bukovje, és Csesztianecz. — Ezen helységek fekvési hasonlóképpen többnyire part alatt a Mura vize felé dűlnek, csak nem egymást érik. — Lapsinán egy régi vár düledezett sánczai mast is látzatóssak; — egy tagos régi Ízlésre kőből épült romladozott karban lévő Kastély vagyon a sáncznak közepén — valaha valami Malakócz, Gróf Zrínyinek volt kapitánnyá uralkodott benne. — Szent Mártonyi Farához valók Lapsinán 84. — Bukovjen 35. Csesztianeczen pedig 507 Romfai] Cathoflikus] lélek lakik — Urbarialis Jobbágyok, — nevelnek szép erős lovakat, szarvas marhákat, és többnyire fekete vad forma sertvéseket — termesztenek kevés őszit, de mindenféle tavaszi jószágot, szőlőket birnak a Mura közi hegyeken — az ut nem az helységeken, hanem csak a határjukon megy egyenest keresztül Gibinának. Gibina, és Saffarskó fekvése csak nem egy forma az ezelőtt meg nevezett helységekével — ezek is a Murától szint úgy szenvednek, mint az előbbiek, Stridói Farához tartoznak, Gibinában 222. Saffarszkón pedig 188. Romfai] Catholifkus] lélek vagyon; — Többnyire tavaszit termesztenek, — sok hegyeket birnak, a Muraközi hegyeken; — részszerént Urbarialis Jobbágyok, rész szerént pedig örökös Birtokosok, nevelnek szép lovakat, szarvasmarhákat, nagyon jó Staer fajtokat, és fekete vad forma hegye oru kicsin és hegyes fülüeket [sertéseket], Csáktornya, Bellatincz, és Alsó Lendva az Emporiális helyek, erdeje kevés van és nem nevezetes. — Rácz Kanisa — végső helység Staer Ország felé, Stridói Farának Filialissa; —• Lakosi Horvátok — vannak köztük örökös Birtokosok is, de többnyire Urbarialisták, népessége áll 187. lélekből, a helység fekszik lapban, Németül Steincz, Horvátul pedig Muricsán — nevezetű vizetske mellett, és nyullik északi kelettül — nyugott felé. — Itt a dombon szép nagy, és csinossan épült Templom vagyon, tornya nincsen, messzire látzatós, a Templomba vagyon mint egy 7. láb magasságú, nyolcz szegletre ki faragott kereszt, melly olo csigával gazdagon ki vagyon rakva, Indiából hozattatott, és valami Keresztúri nevezetű Uraság ezen Templomnak ajándékozta. A Mesterházon és vfendég] fogadón kivül hozzá tartozandó istállóival együtt semmi kő épület nincsen, a lakosok hazai fából tisztán, és csinossan faragva, és a földtől mintegy 3. lábnyi magasságra felemelve vágynak, ügyelvén az egésségre; — Ezt általlában a Mura közi helységekben, kivált az új épületeknél látni lehet, mezzeje, és rétje nagyon jó, mindenféle tavaszi jószágot termesztenek, szép, és erős lovakat nevelnek, szarvas marhák, Staer fajuk, és nagy haszonra valók. Sertvéssei általlában feketék; — Birnak sok szőlőt, a magok hegyein kiváltképpen mindenféle nyári, és őszi gyümölcsöt lehet kapni itten, — vásárja vagyon Május hol [nap] 16-án és Junius 24-én mellyekre Stáer és Tóthságbéliek kiváltképpen sokan öszve jönnek. Mindenféle Csáktornyai, Stridói, Bellatinczi, A[lsó] Lendvai, Regedéi, és Luttenbergi Kolmárok, és Mesteremberek meg szoktak jelenni — Barom vásárja nincsen.