Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

val egyenlő, melly a Bécsi nagy ország és posta ut leirásában találtatik — a népe szelid és iparkodó, nevelnek szarvas marhákat és sertvéseket, mint altaljában ezen uton hoszan leirtt helységekben is — hozzá adván azt is, hogy csaknem minden gazda maga tulajdon cselédjével őrizteti a sertvésseit, vagy leány, vagy férfi gyermekével, jól lehet a F[ő] Mféltóságú] Ofrszágos] Hfelytartó] Tanáts által több erköltstelenségek miatt ezen öszve csoportozott kis ded két nemű pásztorotskák eltiltattak is, mégis a megyének Fő tiszteinek leg nagyonn iparkodása mellett is az orvoslást hon — mi helységekben kevéssé éreztetni. — Csáktornya — Ezen Mező Város minémü tulajdonságainak megnevezése a Bécsi Nagy Ország és Posta útnak leirásában találtatik. — II. [Az út hossza Nagykanizsától Kottorin és Perlakon át csáktornyai postaútig 29.273 öl = 55,5 km.] III. Kis Kanizsai Piarczig az újonnan fel állitandó, és Regede felé vezető Posta Ut leirásában találtatik. — Ott ugyan elválik ezen ut az előbb emiitett úttól balra, és mégyen Szöpötnekig Afgostai] Oratóriumig mindég nagy homokon, — innen kezdődik az agyag föld, és tart Molnári határban, — Mura völgye felé lévő ereszkedésig. — Ezen Mura völgye Kottoriig, és onnén végig egész Varasdig és Ternovetzig egy forma rónaságú termékeny, homokos föld, mellynek az alja göbetses, és éppen ut igazgatásra legalkalmatossabb, azért Alsó Muraközi vidéken Dráva és Mura mentében, az utak mindenütt jók, — és ahol romladozó félben találtatnak, igen könnyű erővel meg lehet igazittani. — Erdősfai határtól fogva az út egész Csáktornyáig — mesterségessen készült — de a Szepetneki erdőn keresztül még hátra vagyon az igazgatása, és szélesítése. — Kanizsai, és Szepetneki határban lévő homokon is a jövő esztendőn fog ezen út mesterségessen csinyáltatni. Ezen utat, mint említtetett keresztül törik a Kanizsai Berek száraztó csatornyák; — Ezek után a Szepetneki helységben a Szepetneki patak, Erdősfai felső és alsó patak, még is Molnári helység határát Kottori Mező Város határjától hasittó Vitsa folyótska — ezutánn pedig a Mura új folyása, mellyen kötélen járó rév vagyon, — tovább a Murának előbbeni folyása Kottori Mező Város alatt. — Kottori Mfező] Városon tull, az ugy nevezett Ternava, vagy Rakovintza folyónak egyik ága, egyesülve a Bisztra folyótskával, — Vidovetzi malmon alól, és ettül fogva Csáktornyáig semmi jeles folyó vagy patak az utat keresztül nem fol ja. — Ki vévén a Dráva vizének nagy árodá-