Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
számlálásával, itt a helyet nem foglaljuk, s egyedül csak azt említjük meg, mellyek eddig Geometricai, és Hydraulicai tekéntetben leg alább sokak előtt esméretlenek, vagy pedig azoknak leírásai heányossak voltak. Ami bizonyost a Balaton ki terjedésére nézve tudhatunk, köszönhetjük II.-ik Jósef Császár parancsolattyából Grieger [Krieger] Sámuel 0 Ingenieur 7 felmérésének mellyen kívül máig sints újjabb, és jobb fel mérése a Balatonnak, — találtatik ugyan a Balatonról a General Stab 8 Archívumában, még 1706-ról egy Mappa, melly azt egész Szent Gróthig fel nyújtya, és addig, s az egész Zala völgyet Balatonnak ábrázolja. — Az elsőbb Mappát használta a Sárvíz, és Sió regulázásánál dolgozó Királyi Biztosság''* is, és az emiétett Grieger Mappája szerént Akarattyától Fenékig az igazi Zala torkolatig a leghosszabb úton 38 000, ha pedig Balaton Hídvégig vesszük is, nem több 41 600. öleknél, és így 9 2/4—10 2/4 mért földek, nem pedig 17. mértföld, mint sok Íróink állítják. — Leg szélesebb Vörös Berényi Kortsmától a Sió j oki határban Sóós Tóig, hol 8000 öli, Fülöpi általjárásnál Boglárig 2700.—2800. — Szigligetnél 4800. Tihonynál 300.—400. Fenéknél 160. öllek, hol Nyáron csendes, és tiszta időben tapasztalni, és látni lehet, a Zala folyását, és ágyát, melly ott 30. széles, és 9. láb mély — a többi 130. ölleken pedig 3. lábnyi méllységű — a Zala tulajdonképpeni ágyánál, vagy a 30. öleknél a víz is feketébben jádzik, mint a többi 130. ölleknél hol kristálytiszta Balaton víz tükröz. A Balaton méllység mérést (Sonderizást) köszönhetni Gróf Festetics György szolgálottyában volt Hajós Kapitány Bori Antalnak, aki 1796-tól fogva 1814-ig Fenéktől Kenéséig több ízben vitorlás gálián, onnan Só, innen pedig Pintérfa teherrel oda, s ide hajókázván, többszöri mérése után enyi bizonyost ád, hogy Fenéktől kezdve Tihonyig 1 1/2 öllytől egész 6. ölig nyő a méllység illy formán, hogy Meszes Győröknél 3. Szigligethnél 3 1/2, Fülöpnél 4. öli mélly víz legyen, és így nevekedvén Tihonyig, — Tihonytól kezdve pedig Kenéséig kevesebbedik, hol a Nádason belől 1 1/2 öli tiszta víz vagyon — Vörös Berény körül pedig 3 öli. Geognosticai 10 tekéntetben szükséges meg említteni a Balaton Fenék minemű tulajdonságát is. Balaton Hídvégtől Fenékig iszapos, és sáros; Fenéktől Tihonyig köves, és kősziklás; Tihonytól fogva pedig Kenéséig, és a Siófoki ki folyásig ismét iszapos és homokos — Zalavármegye felől lévő partya 30.—40. ölekre a víz széltől sok helyen iszapos, de azon belől mindenütt köves fenekű. Történeti igazság lévén, hogy a Balaton Északi partya mentében fekvő Hegyek hajdan tűz okádok voltak légyen, mellynek bebizonyittó Tanúi máig is az azokon, és körülte található Lava darabok, — úgy lehet okoskodni, hogy a BalaKrieger Sámuel a XVIII. század második felének egyik legismertebb földmérője (mérnöke). Nevéhez fűződik a Balaton első alakhelyes térképének, a tó és teljes vízrendszerének első szabályozási tervének elkészítése. 7 Földmérő, mérnök. Vezérkar. U A jelentősebb mocsarak, folyóvizek szabályozására királyi biztosságokat neveztek ki. A Sárvíz—Sió—Kapós—Balaton vízrendszer biztosa gr. Zichy Ferenc volt. Működése alatt készült el a XIX. század első harmadában a Sárvíz, a Kapós és részben a Sió szabályozása. 1,1 Földleírás, leíró földtan.
