Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

9- er Alsó Lendvai Patak. — A Váron feliül az hegynek déli oldalából foly az Urodalmi Graiiarium, — és Vár Hegye között a Templom és Plébánia Ház mellett, — a Városon és Országh Uton keresztül a Lendvai Malom fejbe — vagyon rajta egy három ölles kő hid. — 10- er Lendva folyó. — Lendva folyó veszi eredetét Tfekintetes] Nfemes] Vass Vfá]r[meJgyében az ugy nevezett Totsághi Hegyekből, — és bé lép V[á]r~ [me]gyénkbe Ivánezi határ szélen. — mindéi előtte Lendvát érné, — magához veszi a Bagonyai — Streleczi — és Dobronaki Patakokat; — Utóbb a Kebelei — és Sz[en]t Györgyvölgyi — ugy a Ginyai Patakkal is egyesülvén. — mind együtt a Lendvai Malomfejébe folynak; — és Szfenjt Királynál minekutánna Csentei és Pintzei — ugy nem külömben — Kupitza Patakokat magához venné — a Kerka vizével öszve kapcsolódik — a honnénd egyesülve, folyván Csörnetsi és Felső Szemenyei helységek között — be foly a Murába: — Vagyon rajta egy 30 öli hosszaságu és 4 öli szélességű fa hid, — ugy szinte az árvízre nézvést — egy három öli szélességű a Vám Keréknél — másik a Zuggó Canalison négy öli szélességű fa hid vagyon, — ezen kivül ismit egy 4 ölles és azután egy 3 ölles — tovább ott az ujj Canalison — mely a Fekete Bereknek száréttására köz erővel ásottatott egy 3 és 1/2 ölles fa hid; — Leg magasabb vize 10 Lábnyira szokott árodni., — 11- er Kupitza Patait — Az Ivánkótz nevezetű fordulóban foly az Országh Uton keresztül, — azért is hijják a rajta lévő 4 öli szélességű fa hidat — Ivánkótz Hidnak; — Eredetét veszi a Gyertyánosi és Kapczai réteken; — Lassú az ő folyása — ha csak a Mura belé nem önti magát áradásokkor — Károkat nem szokott okozni. — 12- er Mura folyó. — A Mura veszi eredetét Saltzburgi (Sóvári) Kerületben — Szent Mihályi Helységtül 3 és 1/2 Mértföldnyi távolyságra nap nyugotti szélrül, — melynek kútfeje a Levegő Mértékkel mérve a Tenger szinéhezképest 921 Bécsi öleket

81 foglal; — Zala V[á]rfme]gyének Határjába lép — midőn Vass V[á]r[me]gyei — Barkótz — Közbirtokbéli helység határját el hagyná. — és ugyan Megyénkben fekvő Deklezzinyi határba lépne — a folyónak ball partyára nézvést — onnénd csavarogván — Stájer és Magyar Országh között Rátz Kanizsai határ szélig — nem tészen a két érintett Ország közt határt; — mivel hogy a kijelölt és úgynevezett Linea Thereziana — ezen két Országot egymástól hasétja; — Ratz Kanizsától pedig Mura Szerdahelynek — Nyugotti Északnak — Keleti Délnek, foly egészlen Légrád Mezző Városig — a hol is magát a Dráva folyóba önti. — Mura Szerdahelynél vagyon rajta egy 60 öli hosszúságú és — 4 öli szélességű fa hid — Két hidfejre és 9 — igára épülve, — melylyek alá Singillatil 17 czövek (— Bilota —) verettetett. — 1809-ik Esztendőben a Jég zajjá elterülte ball oldalán lévő négy igáját — 1810-ik Eszt[en]dőben az egész hid ujjra épittetett, — Részszerént a javittás — az Épittéshez kivántató szerek — országunkban kegyessen intézett Só Tár Cassa jából — résszerént pedig Tfekinttetes] Nfemes] V[á]r[me]gye Házi Cassájábol potoltattaki; —Ennek épittését kormányozta Póka Antal Ur, Tfekintetes] Nfemes] Zala V[á]r

[me]gyének Fő Földmérője. — 1828 és 1829-ik — ugy nem 81

A tengerszint feletti magasságot a légnyomásérték változásából számították. ki.