Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

szerdahelyi hidon át a varasdi határig 29 618 öl — 56.2 km —, összesen mintegy 62,4 km.] III. A meg nevezett Utt. Vass V[á]r[me]gye szélétől fogva mindenütt csinált, és kövétsel meg vagyon öntve, — a földje pedig részszerént agyagos, és részszerént kövecses. A kövecs hordatik Rimánhoz közel lévő kövecses gödörből, — némely helyeken a Terreniumhoz képest, látzatik. hogy a mellékes árkokból, ki szedett földel fel emeltetett légyen, — mind azon által az árkai többnyire el teliettek, és sok helyeken esses időben a viz el nem folyhatván, — az Utat el önti és rontya; — A szélessége ezen Útnak áltáljában 4 ölles, — és a mostani Commertiumra nézvést azt két öllel szélesétteni szükséges, — mivel a Tár Szekerek, — mellyek 200 Mázsáig terhelve vannak, -— 8—10. Lovakkal is vontatván, — egymást tapasztalás szerént nehezzen kerülhetik. — Itt a földnek fekvése rona, és a mint fellebb már érintett agyagos egy vagy két lábnyi méllységre. — alább követses, — helyenként pedig homokos is; — A Lövői ball part oldalán lévő ut horgas. — mely csak nem a Zsidók Zsinagógájáig tart; — Havas és szeles időben nagyon alkalmatlan, — Onnénd az ut jobb felén vagyon a horgas útnál le folyó viznek az árka, mely az házok között — kerteken keresztül vizét a Zalába vezeti. — A Városon keresztül ezen ut mindenütt árkolatlan — és nem éppen elegendő széles; — kövétsezve meg vagyon áltáljában; — az útnak ball oldalán — Templomon alól lévő kútnál kezdődik a Zala Lövői hidnak töltése, — mely kezdetén semmi, — ötveny öllnyi hosszaság után pedig az hidnak balról lévő fejéig .— a föld színétől 12 lább magasságra vagyon — ugy szinte a hidnak jobb felyétül nyúlik a töltés egésszen a part alatt jobbról levő vendég fogadóig. — a hol is Lövői — vagy is a Zala völgyének jobb partya kezdődik: mind a töltés, mind pedig a partnak oldalán az ut elegendő széles, — meg vagyon az egész szélessége kövétsezve, —• csak az az alkalmatlanság, hogy a zápor esők az útról, mely a part oldalán le nyúlik, a követset le sodorják, — és több izben az ut ez által megrongyoltatik. — El hagyván ezen Lövői partot az ut feneke agyagos, — és keskeny, — a szélessébbitóst majd csak mindenütt 2 öllel — egész az ugy nevezett veres partig — vagy is 3570 ölnyi távolyságig meg kivánnya; — Innénd tovább Kozmadombjai és Kalotzfai határokon keresztül, — a Csesztreghre menő utig — vagy is 3480 ölnyi hosszúságig, hasonlóképpen agyagos. — helylel-helylel jól fel vagyon emelve. — a mellék árkai tűrhetők; — a szélessége ugy mint előbb mondatott itt sem elegendő; — de áltáljában Lövői parttol, jól meg vagyon kövecsezve; — Innénd a Czupi patakig — az az 1060 ölnyi távolyságig az útnak feneke hasonlóul — agyagos, — szélessége is keskeny — az árkai csaknem mindenütt el vannak telve, — az ut ugyan meg vagyon kövétsezve, — de a víz az eltellett árkok miatt a közepérül el nem folyhatván, — igen hamar meg rontya az utat. — Baksán a Czupi és Kerka Vizek hidjai között 270 ölnyi hosszaságra azut elegendő széles. — de az árkai el telve lévén, — rajta a viz meg áll, mely nagy sárt okoz — egyébb eránt az ut meg vagyon kövétsezve. —