Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Turbuly Éva: Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első évtizedeiben. I. rész

koznak. Igaz ugyan, hogy az állandó hadsereget csak az 1715: 8. tc. hoesa létre, a felszabadító háborúk során azonban a megyének olyan teendőket kellett ellátnia a katonasággal kapcsolatban, amelyeket a törvény néhány évtizeddel később írt csak elő. Természetesen a hadi állapotnak megfelelően nehezebb körülmények, törvény által nem szabályozott keretek között. A megmaradt jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy a megye „normális" civil élete — amennyiben erről a 150 éves állandó török háborgatás után még szó lehetett — megszűnt. A megyei intézkedések teljesen a katonaság ellátására, adó kivetésére és behajtásra, a kihágások elleni tiltakozásra, a pestis ellen tett intézkedésekre korlátozódtak, továbbá követek küldésére a nádorhoz és az udvarhoz a megye szegénységének reprezentálására.

9 Ha más forrásokból származó adatainkat,

10 amelyek a gyér lakottságra és leromlottságra utalnak, összevetjük a megyére kirótt terhekkel, érzékletesen tárul elénk az az állapot, amely végül országos viszonylatban Rákóczi Ferenc függetlenségi harcának kirobbanásához vezetett. Nehezítette még a helyzetet a 18. század első éveiben jelentkező és évenként újra visszatérő pestis is. A Rákóczi szabadságharc leverését követően indult meg a végleges konszolidáció. A közkegyelem lehetővé tette az esetleg kompromittált nemesek visszatérését a közéletbe, biztosította a közigazgatás folytonosságát. A pestis megszűnése után megindultak a Zalában a század közepén tetőző betelepítések, fokozatosan visszatért az élet a XVII. század végére elnéptelenedett megyébe. A zalai telepítések jellegzetességeként el kell mondani, hogy aránylag kevés és szétszórtan elhelyezett német és horvát ajkú telepes mellett az új lakók többsége magyar nemzetiségű volt.

11 III. A közgyűlés „A megye a közgyűléseken döntött minden fontos ügyben, tehát magát a megyét jelentette, vele azonos volt." — írta Holub József egy tanulmányában.

12 Zalában a vizsgált időszakban 8—12 gyűlést tartottak évenként. Ezeknek egy része volt valóban közgyűlés (generális congregatió). Ha valamilyen ügyben gyorsan kellett határozni, és nem volt mód, vagy szükség összehívásra, csak a közvetlenül érdekeltek ültek össze a tisztviselőkkel (partikuláris congregatió). Kezdetben gyakran előfordult, hogy a jegyzőkönyvek nem tüntették fel, partikuláris, vagy generális gyűlésről van szó.

13 Zalában a vizsgált időszakban más megyék gyakorlatától eltérően

14 a kisgyűlések tárgyaik bősége és fontossága tekintetében szinte megkülönböztethetetlenek voltak a 9 Kgyjk. 1702. december 10. 10 Z. m. L. helytörténeti lexikon cédulaanyaga. 11 TURBULY Éva: A zalavári apátság 1783-as jövedelemkimutatása. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1980—81. 52—53. lap. 12 HOLUB József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után. Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Szekszárd 1974. 5—125. lap, 69. lap. 13 Kgyjk. 1692. augusztus 21. 1700. október 14, 1701. június 13. stb. 14 HOLUB 69. 1. 77. 1.