Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Sági Károly: Adatok a Keszthely-kultúra korai szakaszának ötvösiparához
patenaját glóbuson álló kereszttel szembefordult angyalok díszítik. 17 A globus felett álló kereszt II. Tiberius Constantinus (578—582) érmein jelent meg. 18 Ugyancsak a császár pénzein figyelhetjük meg a fenékpusztai fibula keresztjének széles talpát. 18a A fenékpusztai korongfibula (1. kép) képtípusa a IV. század elejétől fokozatosan alakult ki és a VI. század közepétől számolhatunk a teljes kép jelentkezésével. A fibula képének pontos mását Alföldi András a Pécs-gyárvárosi népvándorláskori temető anyagában két példányban találta meg. 19 A fenékpusztai darabbal tökéletesen egyező pécsi képek párhuzamait Alföldi András és Kádár Zoltán gyűjtötte össze. 20 Alföldi a képtípus előzményeit, kialakulásának menetét nem ismerte fel, kezdetben szír ikonográfiában vélte, több más neves kutatóval egyetemben 21 a kép gyökereit felfedezni. 22 Később már keletrómai eredetűnek vette a képet 23 és a római S. Stephano Rotondo apsismozaikjávai vetette azt össze. 2 ' 1 Kádár Zoltán szerint 25 a S. Stephano Rotondo 648-ban épült, a templom elkészülte előtt nem keletkezhetett a pécsi fibuiák képtípusa sem, ami esetünkben a fenékpusztai példány VII. század közepi keltezését jelentené. A képtípus előzményei alapján a pécsi, illetve fenékpusztai fibuiák szimbolikus kereszthalál képe a VI. század második felében kialakult már. A fenékpusztai temető korával a későbbiekben foglalkozunk majd, az ugyancsak Kádárnál korábbi keltezést eredményez. A fenékpusztai fibula (1. kép) finom kidolgozású, gyöngysorral és körgyűrűvel szegélyezett aranyozott képe és a durva keret ellentéte is igazolja Barkóczi László említett feltételezését, hogy a keret másodlagos, a kép viszont eredeti. A szimbolikus kereszthalál azonos képtípusával díszített pécsi korong-fibuiák eredeti keretükben maradtak meg. 26 Ezek segítségével is igazolható Barkóczi László véleményének igazsága. Az említett pécsi korongfibulák öt részből állnak, készítési technológiájukat érdemes részletezni. A fedőlap számára ezüst lemezből körgyűrűt vágtak ki. Ebbe az ezüst lemez körgyűrűbe belepréselték azokat a bemélyülő karélyokat, amelyek a külön, kerek ezüst lapra préselt képmezőt szegélyezték. Mindkét művelethez egy pozitív és egy negatív préselőminta kellett. A pré17 WILLETTE, J., i. m., Pl. XXVII. 18 Sabatier, Monnaies Byzantines III, London—Paris, 1862, Pl. XXXVII, 10. 18a WROTH, W., i. m., Pl. XIII, 17—20, XVI, 16. — A talpas kereszt Heracliusig (610—641) tart, Pl. XXIII, 2—5, 7, 9—12. 19 ALFÖLDI, A., Zur historischen Bestimmung der Avarenfunde. ESA 9/1934/294, Taf. I, 1—2. 20 ALFÖLDI, A., i. h., 295. — Kádár Z., i. h., 8. 21 WULFF, O., i. m., 84, Nr. 245. — Strzygovski, J., Jahrbuch d. k. Preuss. Kunstsammlungen 25/1904/267. — Diehl, Ch., Manuel d'art byzantine 12/1925/316. — László Gy., Ujabb keresztény nyomok az avarkorból. Dolgozatok 16 / 1940T50. 22 ALFÖLDI, A., i. h., 295. 23 ALFÖLDI, A., A kereszténység nyomai Pannoniában a népvándorlás korában. Szent István Emlékkönyv I, Bp., 1938. 170. 24 ALFÖLDI, A., Zur historischen Bestimmung 297. 25 KÁDÁR Z., i. h., 8. 26 ALFÖLDI, A., Zur historischen Bestimmung Taf. I, 1—2.; A kereszténység nyomai 157.
