Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Foki Ibolya: Olasz—szlovén menekültek Zala megyében
ók (Összesen 13-an voltak) november 20-án szálltak vonatra. A novemberig itt-tartózkodókat a községek —bár többször is tiltakoztak emiatt — ugyanúgy kötelesek voltak eltartani, mint ahogy áz az eddigiek során történt. Az olasz—szlovének Zala megyei tartózkodásáról adott vázlatos képpel szerettük volna érzékeltetni a hadszíntérül szolgáló és annak közelében levő területek polgári lakosságának kiszolgáltatottságát a pillanatnyi hadi érdek diktálta eseményeknek és cselekvéseknek. Olyan viszonyok között, amikor a létfenntartást minden eddiginél súlyosabb gazdasági, társadalmi és politikai korlátozások nehezítették, nem volt könnyű emberhez méltó körülményeket teremteni az érkezőknek. A politikai előítéletek mellett helyzetüket nehezítette, hogy elhelyezésük és eltartásuk biztosításában katonai és polgári hatóságok egyaránt részt vettek, de konkrétan csak az ő sorsuk irányításával megbízott és ezért ténylegesen felelős szervezet, vagy személy sem az országban, sem helyi szinten nem létezett. Az osztrák kormány velük kapcsolatos állásfoglalásának esetleges kedvező vonásai pedig csak a magyar belügyi szervek és a megyei hatóságok közvetítésével jutottak el hozzájuk. Az egyértelmű iránymutatás és az ezt alátámasztó instrukciók hiánya miatt azonban az életfeltételeiket ténylegesen megszabó helyi intézkedésekbe már egy csomó bizonytalansági elem vegyült, amelynek hátrányait végülis mindvégig érezhették a megyébe befogadottak. IBOLYA FOKI ITALIENISCH —SLOWENISCHE FLÜCHTLINGE IN DEM KOMITAT ZALA IM JAHRE 1915 (Zusammenfassung) Die im Mai 1915 in das Komitat Zala eintreffenden italienisch—slowenischen Flüchtlinge wurden infolge der Umwandlung der Isonzogebiet in Kriegsschauplatz aus der Region Trieszt und Pola ausquartiert. Die Kriegsverhältnisse und Versorgungsschwierigkeiten machten die Fürsorge der Eintreffenden sehr schwer. Unter den Flüchtlingen waren mehrere arbetitsunfähige Personen, deren Versorgung in vollem Masse den zu der Einquartierung vorgeschriebenen Gemeinschaften zuviel. Die Einwohnerschaft der Dörfer versuchte trotzdem für die Eintreffenden menschliche Umstände zu schaffen. Der politische S f and der Ausquartierten war nicht eindeutig. Wegen ihrer italienischen Nationalität wurden sie von den Behörden von Fall zu Fall mit Vorbehalt aufgenommen. Es war unklar, dass sie als Internierten, oder als Flüchtlinge behandelt werden müssen. Dieser Zustand ergab einander wiedersprechende Bestimmungen. Die Zusammenarbeit der militärischen und zivilen Behörden, die die ungestörte Einquartierung und Versorgung sichern können hätte kam nicht zustande. Einige Bestimmungen der oberen Behörden zeigte die Absicht der Monarchie die italienische Nationalitäten zu behalten. Diese Bestrebung war aber nicht mit der Elastizität der lokalen Behörden verbunden. Dementsprechend waren die Offenbarungen und Bestimmungen im Verbindung der Flüchtlinge die ganze Zeit lang durch Unsicherheit gekennzeichnet. Die Abhandlung veröffentlicht die Teilung der in das Komitat eintreffenden 2108 Ausquartierten in verschiedenen Kreise und Dörfer.
