Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Kerecsényi Edit: Nagykanizsa társadalma és egyleti élete

s néha-csak azért hívtak létre egy-egy újabb egyesületet, hogy abban elnökként, társelnökként vagy titkárként szerepelhessenek Jól látta az egykori újságíró, hogy e sok egyletnek nincs létjogosultsága. ... Itt a Szilveszter és az egyletek egyre-másra fogják megtartani a közgyűlésüket. Fuzionálni kell, de mivel könnyítsük meg a fúzió születését? Mert, ha elgondolkozunk, hogy Kanizsán három úri-klub van annyi kávéház és egyéb egyesület mellett, akaratlanul kell konstatálnunk, hegy ez beteges állapot.

13 De nemcsak Kanizsán volt ilyen a közfelfogás, hanem megye- és országszerte. Zalaegerszegen, Keszthelyen. Sümegen stb. is számos egyesület alakult hasonló indítékkal. Városunkban az 1900-as évek elején már több mint 50 egyletről tudunk, öt fő csoportra oszthatjuk őket, bár tevékenysége és célkitűzései alapján némelyik ide és oda is besorolható. I. Az elsődlegesen szórakozást, társaséletet biztosító egyesületek Közülük legnagyobb múltra az 1836-ban, a reformkor szellemében életrehívott Bürger—

Verein tekint vissza, melyben minden tiszta erkölcsű keresztény kanizsai polgár felvételét kérhette. A többnyire még német anyanyelvű, de magát lélekben már magyarnak érző tagság 1848. április 12-től jegyzőkönyveit magyarul vezette, s az egyesület nevét Polgári Egyletre magyarította. Haladást jelentett alapszabályaiban a közgyűlés ama 1865-i határozata, hogy tagjai közé bármely felekezetű egyén felvételét kérheti. Dr. Bentzik Ferenc ügyvédnek az egylet félszázados jubileuma alkalmával tartott beszédéből kitűnik, hogy a Polgári Egylet valóban demokratikus szervezet volt: ...»Ssepen megfértek benne egymás mellett: főúr a köznemessel, iparos a kereskedővel, concipista a leíróval és a szellem munkása a kézművessel. Egyik nem érezte magát az együttlét által kisebbnek. A másik nem formált ezért több jogot, mint a mennyit a tagsági díj pontos befizetése nyújtott.

1

'

1 E felfogás jelképeként pecsétjükön két egymást szorító kézfej látható. Az egylet célkitűzésében azonban időközben változások történtek. Ezt jól szemléltetik az egymást követő alapszabályok. Míg ugyanis 1880-ban az egylet céljaként a társasélet megszilárdítása, a közhasznú ismeretek gyűjtése és terjesztése, az önvétkük nélkül elszegényült helybeli polgártársak gyámolítása, valamint az iparostanoncok vasárnapi iskoláztatásának elősegítése szerepelt, az 1892-es alapszabályból az utóbbi kettő kimaradt, s a fentiek mellett a hazafias nevelés előmozdítását, valamint kultúrált találkozóhely biztosítását jelölte meg célul. Az 1892-es alapszabály 3. §-a kimondja még, hogy politizálni az egyletben nem szabad. Fontosnak tartja viszont, hogy . .. tagjai a sebeket, miket a politikai küzdhomokon egymásnak okoznak, itten kötözgessék; a kedélyeket, melyeket a politikai tusák változatos esélyei elkeserítenek, elmérgesítenek, itten lecsillapítsák, kibékítsék ... 13 Zalai Közlöny, 1898. dec. 17. w BENTZIK Ferencz: A Nagykanizsai „Polgári Egylet" története 1836—1886-ig. Nk. 1886. 11.