Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Kerecsényi Edit: Nagykanizsa társadalma és egyleti élete

KERECSÉNYI EDIT NAGYKANIZSA TÁRSADALMA ÉS EGYLETI ÉLETE 1900 TÄ.TÄN Az 1860-as évek vasútépítései után Nagykanizsa ipara és kereskedelme nagymértékben fellendült, bár korántsem annyira, mint az addig elszigeteltebb Szombathelyé és Kaposváré. E két megyeszékhely ugyanis szintén vasúti csomóponttá vált, s elhódította Kanizsa korábbi nyersterménypiacának jelentős részét. Az 1872-ben megnyílt Kaposvár—Gyékényes—Zágráb MÁV-vonal ráadásul elsorvasztotta a korábban Horvátország felé irányuló virágzó közvetítő és felvásárló kereskedelmet is,

1 aminek következtében többszáz fuvarosnak más foglalkozás után kellett néznie. Mégsem volt egészen igaza a hírlapírónak, aki a XX. század hajnalán azon kesergett, hogy Kanizsa megszűnt kereskedelmi gócpont lenni, és már csak a szűkebb környék lakossága jár ide vásárolni és eladni,

2 hisz míg 1876-ban 224 kereskedő adózott városunkban, addig 1900-ban már 926.

3 A finánckapitalisták közé emelkedő nagykereskedők közül nem egy — pl. a Gutmannok — Bécsben, Pesten és Triesztben nyitott fióküzletet, s jelentős exportot bonyolított le. A Rosenfeld Adolf és fiai cégnek is kifizetődött, hogy egy 164 lapos, mutatós, rajzos árjegyzékben hirdesse sokezer darabos árukészletét. Ugyanekkor 100-nál több vegyeskereskedő és szatócs a mindennapi kenyérre valót is szűkösen kereste meg kis boltjában. Hasonló volt a helyzet az ipar terén is. A vállalkozó szellemű szerencsések kis üzemüket nemegyszer gyárrá fejlesztették. 1893-ban pl. Weiser János már elsőrangú mezőgazdasági gépeket exportált, s pompás bérházat építtetett 1 Nagykanizsa s a környező 3 város népességének gyarapodása: Város 1869 1880 1890 1900 1910 Kaposvár 6649 fő=100% 143,9% 188,6% 261.0% 353,9% Nagykanizsa 15126 fő=100% 121,6% 136,3% 153,7% 170,4% Szombathely 9666 fő=100% 136,8% 166,9% 241,0% 305,2% Zalaegerszeg 5850 fő=100% 109,8% 133,5%, 163.5% 181,8% A tágabb környék horvát lakossá? ía az 1870-es évektől — már csak nemzeti önérzetből is — inkább Zágrábban vagy más horvátországi városban értékesítette terményeit. Zágráb lakossága 1869 és 1910 között 366%-kal gyarapodott. 1910. évi Népszámlálás I. kötet, 1/3. 2 Zalai Közlöny, 1900. márc. 31. 3 A Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának ...1876. évi statisztikai jelentése. II. rész — I. füzet. Sopron, 1878. 1900. évi Népszámlálás II. 354—357.