Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Srágli Lajos: Adatok az olajipari munkásság szociális helyzetének alakulásához.
SRÄGLI LAJOS: j ADATOK AZ OLAJIPARI MUNKÁSSÁG SZOCIÁLIS HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁHOZ 1937—1944 (A MAORT munkásjóléti intézkedései) Az ipari munkásság életmódjának alakulását, a vállalati szociális politikát az ellenforradalmi rendszer és a második világháború éveinek időszakára vonatkozóan számos tanulmány vizsgálta. A történeti és szociológiai kutatómunka nagyrészt fényt derített azokra az általános okokra, tényezőkre, melyek a fasizálódó állam és a tőkés nagyvállalatok munkás jóléti intézkedéseit motiválták. Ezek egyrészt a jól ismert fasiszta szociális demagógia talaján a a munkásosztály harcainak voltak az eredményei. Kiegészítendő mindez azzal, hogy ebben az időszakban az állam és a vállalatok kényszerű engedményei mellett is a munkásellenes intézkedések domináltak. Az alábbiak a magyarországi általános képtől sok szempontból eltérő, amerikai tulajdonban levő részvénytársaság munkásainak helyzetét, a vállalat munkásjóléti intézkedéseit szándékozik bemutatni, adalékkal szolgálva ezen időszak történetének teljesebb feltárásához. Nem vállalkozhat azonban arra, hogy a vállalati intézkedések teljes skáláját felsorakoztassa, egyrészt a terjedelmi korlátok, másrészt a forrásanyag hiányosságai miatt. Ugyanakkor némely kérdéssel kapcsolatban a vállalat más dolgozóira (mérnökök, tisztviselők) vonatkozó egy-egy intézkedést is szükséges megemlíteni. Hazai és külföldi vállalatok sikertelen olajkutatási próbálkozásai után 1932-ben egy angol—amerikai társaság, az European Gas and Electric Company (EUROGASCO) jelentkezett a Magyar kir. Pénzügyminisztériumban koncesszióért. A Dunántúl területére vonatkozó koncessziós egyezményt és szerződést 1933. július 8-án írták alá, amely július 28-án az országgyűlés jóváhagyásával életbe is lépett. 1 Több eredménytelen fúrás után első ízben az 1936. július 13—1937. március 13. között a Zala megyei Budafapusztán lemélyített B—1. jelű fúrásban találtak bíztató nyomokat, s arra a következtetésre jutottak, hogy a terület 1 MOIM A.: Gy. ir. XXII. 1., továbbá NÉMETH András: A magyar kőolaj bányászat történeti dokumentum gyűjteménye 1919-től 1949-ig. OKGT kiadás, é. n. I. köt.
