Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
eljártak summásmunkára Somogyba és Baranyába, néhányan pedig napszámba a pesti távirdához. 263 Állami vagy közületi beruházás híján — a háborút követő inflációs időkben — a mezőgazdaságon kívül más megélhetési lehetőség alig volt. Az ipart 1925-ben 261 csupán 2 kovács és 2 csizmadia képviselte a faluban, ahol még szatócsbolt sem volt. Az állatállomány ugyanekkor: 126 ló, 121 szarvasmarha, 116 sertés és 215 juh. A gyermekek osztatlan községi iskolában tanultak, s csak 1928-ban épült egy 2 tantermes, tanítólakásos népiskola. Négy uradalom szorításában az 1930-as években is alig létezett a falucska. Az 1935-ben még 403 holddal rendelkező Dr. Kovács-Sebestyén Tibor igyekezett gazdaságát kapitalizálni. A keresletnek megfelelően Bánkúti-búzát, Bauer-sörárpát, Fleischmann-tengerit, rózsaburgonyát, mákot, repcét, bíborherét, lóheremagot és szálastakarmányt termelt, valamint bikát, göbölyt, baromfit tenyésztett. Tehenészete is jelentős volt. Ez évben a következő termények, ill. jószág került a faluból eladásra: 600 q búza, 100—100 q burgonya, ill. repce. 1000 q kukorica, 100 q mák, 100 q hüvelyes, 2 tenyészállat, 100 növendék- és 50 db vágómarha. 263 1941-ben a község határa 89 kat. holddal gyarapodott: Becsehelytől hozzácsatolták a Petriventei oldalt. 266 De ez nem igen érintette a szegényparasztságot, melynek asszonyai —, hogy némi jövedelemhez jussanak — innen is vékaszám hordták fejükön a nagykanizsai piacra a tejhasznot, a tojást, valamint a gyűjtögető gazdálkodás termékeit: a gombát és erdei gyümölcsöt. A felszabadulás után 83 gazda jutott földhöz. 267 1949-ben a volt cselédekből 80 taggal termelőszövetkezet alakult. Mivel csupán egy G 35-ös traktoruk volt, csaknem minden munkát kézi erővel végeztek, bár a letenyei gépállomás sokszor besegített. 1960 óta a falu termelőszövetkezeti község. A tsz-ben főleg az asszonyok dolgoztak és dolgoznak, míg a férfiak a különféle építkezéseken vagy a postánál, távirdánál kerestek munkát. 1965-ben az Aranykalász Tsz. 894 kat. holdon gazdálkodott, melyből 648 volt a szántó. 120 szarvasmarhát tartottak, a gépi erőt 7 traktor jelentette. Mivel azonban ez a kis tsz nem tudott korszerűen gazdálkodni és megerősödni, 1968-ban 45 taggal egyesült a közlekedés szempontjából legalkalmasabb becsehelyi Április 4. Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, amelynek jelenleg is több mint 40 itteni tagja van. 1969-től közigazgatásilag is Becsehelyhez tartozik Petrivente. Vele közös tanácsú község ottani székhellyel, Ventepuszta külterülettel, ahol 1970-ben már csak 18 személy lakott. 268 Egészségügyileg is ide tartozik, noha orvosi rendelőt korábban már építettek. Bár lélekszáma a felszabadulás óta — horvát falvaink között a legnagyobb mértékben — több mint 10%-kal csökkent, mégis gazdagodott a község néhány 263 BODOR A. 1921. és 1926. 26 ''Közig. Táj. 1925. 265 KISS E. 1935. Gazdacimtár. 137—141. 260 NJF Petrivente telekkönyve. 267 BÉLI J. 1977. 268 HN. 1970. 648.