Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
Énekkarát a Belügyminisztérium már 1949-ben felléptette Budapesten. Művelődési házában kiváló minősítésű ifjúsági klub és irodalmi színpad működik, mely nagy gonddal ápolja a nemzetiségi hagyományokat. Sok sikert ért el a ..Muramenti együttes" itteni felnőtt csoportja, valamint a VLASICS Józsefné vezette kézimunkaszakkör is. Az apróságok anyanyelven való oktatását és a szülőföldhöz való kötődését a korszerű óvoda segíti. Ennek vezetője, SZÁLA Y Jánosné, az oktatásügy kiváló dolgozója. Az 1970-es években változás történt az oktatás szerkezetében is. A felsőtagozatos gyerekeket azóta autóbusz szállítja Tótszerdahelyre, melynek kitűnően felszerelt iskolájában szakképzett, horvát anyanyelvű pedagógusok oktatják a szerb-horvát nyelvet. 4. SEMJÉNHÁZA (Pustara) Nagykanizsától délnyugatra a Principális-csatorna és a Mura közelében nagyrészt dombháton fekszik. A hajdani Ibrikó-majorból jött részben létre a felszabadulás után az Újtelep, mely ma már a belterülethez tartozik. 1373-ban mint Semyenfeulde nemesi tulajdonként szerepel. (Semjén az ószövetségi Simeon név magyar fejleménye). 194 Településként csak 1420-ban említik. 195 A török után a két középkori faluról, amelyek helyén újratelepült, hol Semjénházának, ill. Semjénföldének, hol Erdősfának nevezték. 1750-től gyakran hívták Pustarának = pusztaság is. 196 Nyilván a horvát betelepülők nevezték el így, ugyanis a népnyelvben többnyire máig így szerepel. 1832-ben Sömjénfölde alias Erdősfa a neve. 197 1 8 6 5-ben Erdősfa (Semjénháza) — horvátul Postára — megnevezéssel szerepel a térképen. 198 Az 1900-as népszámláláskor és még 1908-ban is Erdősfa. 1913-tól hivatalosan Semjénháza. 199 Nagyságáról a XVI. századból ismerjük az első adatokat; többnyire a szomszédos Istvánföldével írták össze. 200 A XVI. sz. derekán egy része a kanizsai váruradalom tartozéka. 201 Részbirtokosok: Semjén András, Bődi Czakó Mátyás és örököseik. 202 1531-ben Semjén Andrásnak pl. 5 lakott és 8 szegény, ill. puszta jobbágyportáját említik. 203 1548-ban a török e falut is felégette. A lakosok azonban időben elmenekülhettek, mert még azon évben 10 házat újjáépíttettek. 20 '' 1554-ben 11 félportát 194 ZO II. 68.; KISS L. 1978. 568. 105 Semyenhaza, OL DL 10994.; CSÁNKI D. 1897. III. 101. 196 ZÉL Can. Vis. Prot. Broj. 75/VI. 146. 1750. 197 OL S 81. Vízrajzi Int. raksz. 28. Zala megye postaútjai, 1832. 198 ÁFTH ZmFF 1865: térkép. 199 HN 1900., 1910., 1913. 200 OL Die. Zala III. 321 v. 1564.; OL Die. Zala Proc. min. colon. I. 13. 1542.; OL Die. Zala III. 528. 1566. 201 OL U. et C. 126/11. Birtokbecslés — 1693. 202 Zalavári hh. lt. 1/178 — 1549.; 1/1544—1562.; 1/1513—1562. 203 OL Die. Zala II. 15. 1531. 204 OL Die. Zala II. 251. 1554.
