Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

a vadászatokon segédkezni, leveleket hordani, és a megyegyűlésekre a földesúr számára megfelelő kényelemmel felszerelt fogatot biztosítani. 11. Azok a rétek, amelyek régen a földesúri kúriához tartoztak, de idővei a jobbágyok használatába mentek át, ismét a földesúr tulajdonába ke­rülnek. 12. írtások létesítése a földesúr engedélyétől függ, a meglevő erdőkben a faizás tilos. Az urbáriumtervezetet a vizsgálattal megbízott Tarányi Ferenc alispán is elfogadhatatlannak tartotta — s bár az úriszék a lázadás vezetőit fejenként 12 Ft-ra vagy 100 botütésre ítélte —, a követeléseket számos pontban mér­sékelte, így: A szőlőkapálás, szénakaszálás, aratás idején végzett többletrobo­tot be kell számítani az évi robotba, ami 52 nap igás vagy 104 nap gyalogrobot lehet. Kilencedet, a követelt 2 ludat és sertést nem kell adni. A hosszúfuvar egész telek után évi egy. Vadászati közreműködés, útifogat-állítás, levélhordás évi 1—2 alkalommal követelhető. 130 A parasztok helyzete még nehezebb lett gróf Fekete György földesurasága alatt, aki majorságai fejlesztése céljából még kíméletlenebbül kizsákmányolta jobbágyait. Az 1765—66-os parasztmozgalmak idején ezért a tótszerdahelyi, becsehelyi, polai és molnári jobbágyok több ízben az udvarhoz fordultak pa­naszaikkal. Egyik levelükben pl. a mértéktelen robot miatt tiltakoznak, mivel minden héten több napi szántásra — 1 nap szekérrel, 3—4 nap pedig gyalogrobotra — hajtják őket, „minthogy a Méltóságos Uraság folytattya a nagy gazdaságot" .. . „Nem külömben most tiszttartó urunk új gazdaságban oly inventiot találván, egy singnyi mélységre szántat a jobbágysággal, azt kétszer meghordoztatván, háromszor nagy fejszékkel töreti, s így kínoztattya a méltóságos uraság jobbá­gyát, azért sokan közülük magának semmit sem szánthatott az sok kellemetlen hajtogatás miatt". .. . Tűrhetetlen volt egyik-másik uradalmi tiszt bánásmódja is. „Tavalyi ara­táskor történt, hogy arattunk ... egy terhes asszonyt elérvén a szülésnek ideje, elindult hazafelé. Elől találta tiszttartó urunk és az úton vissza mindenütt két­ágú korbáccsal verette, úgy annyira, hogy csak a gyermeket is meg nem ölték benne ..." Alig elviselhető terhet jelentett a megnövelt fuvarozás: ... „A hosszú fó­rozásnak nincsen száma, mert a farsangban is egyszersmind voltunk némelyek Sopronba, Csornára, Zágrábba, Kőszegre, némelyek pedig szintén Bécsbe. És .. . esztendőben nyolcszor—kilencszer is hajtatunk. A mezőnk is pusztán ma­radt a sok hosszú fórozás miatt". ... A közös legelők urasági használatba vétele miatt végül így keseregnek: „ .. . arra is egész dominiumbéli marha reá jár és ha valamelyikünknek mar­hája, lova reá talál menni, mindgyárt baltákkal firgolódnak körüle . . . " 13i Az 1760-as évek parasztmozgalmai — a főképp Vas, Zala és Somogy me­gyékből Bécsbe érkező deputációk sokasága és elkeseredettsége •— nyilván­valóvá tették az udvar számára, hogy olyan mértékű már Magyarországon 130 OL NRA 102/11. Úriszéki jegyzőkönyv. 1738. 131 SZÁNTÓ I. 1952. 229—259.

Next

/
Oldalképek
Tartalom