Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

sertés-, tinó- és növendékbika-hizlalással is. Jelentős volt a baromfiállomány: 1918-ig, az osztrák-magyar közös vámterület fennálltáig rengeteg tojást szállítottak e vidékről, ill. a csáktornyai tojásfelvásárló telepről Bécsbe. A XIX. század második felében Totszentmarton ipara is némileg fellendült. Már 1864-ben működött egy téglaégető, melyet báró Kussevich Emil eggenbergi és Kussevich Natália vidoveci lakos — mindketten Bedekovich-örökösök — létesítettek. Az 1876. évi iparkamarai jelentés a következő iparosokat említi : 2 asztalos 1 kalapos 1 kovács 1 szatócs 1 molnár 1 kocsmáros és mészáros évi 6,— Ft jövedelemadóval évi 4,60 Ft jövedelemadóval évi 4,60 Ft jövedelemadóval évi 17,50 Ft jövedelemadóval évi 4,60 Ft jövedelemadóval évi 46.60 Ft jövedelemadóval Az utóbbinak számottevő jövedelme volt, segédet és tanoncot is tartott. A fentiek azonban nem enyhítettek a lakosság legégetőbb problémáján, a föld hiányán. Csak néha kínálkozott lehetőség néhány hold vásárlásári, a szükséges anyagi azonban sokaknál hiányzott ehhez. Jellemző, hogy a század folyamán a lakóházak száma jóval kisebb mértékben növekedett, mint a népesség, s hogy a házak zöme még 1900-ban is vályogfalú és favázas szerkezetű, többségében pedig zsúppal fedett volt. De számos nehézséggel küzdhetett a falu határában levő nagybirtok is. 1897-ben Kussevich Júlia bárónő lett a 747 holdas birtok — melyből 448 hold volt a szántó — tulajdonosa. Kapitalizálni azonban — valószínűleg tőkehiány miatt — nem tudta, mert mindössze 2 járgány, 3 vetőgép, 2 rost'

1

., 2 triőr, 17 eke, 4 henger, 13 igásszekér segítségével és 23 cseléddel müvei tette. Az állatállománynak — amely 109 szarvasmarhából, 21 lóból, 54 sertésből és 369 juhból állt — 210 hold erdő és a 63 hold rét képezte a létalapját/"' Fontos dátum a falu történetében az 1912-es esztendő, amikor a Bedekovich-utód visszatért Varasdra, és itteni birtokának egy részét parcelláztatta. A földéhes parasztok ekkor —, hogy minél több földet vásárolhassanak — alkalmi társulást hoztak létre, melynek tagjai fejenként kb. 10 holdat vásároltak a birtokból. A 8000 koronás vételár fejében megkapták a 400 holdnyi területre eső szerény gazdasági felszerelést is. A gazdák azt később sem osztották el, hanem közösen művelték vele földjeiket. Idő múltán azonban egyes családok — mivel a Letenyei Takarékpénztár RT. nem folyósított elegendő kölcsönt számukra — fizetésképtelenné váltak, s a földek egy része ismét dobra került.

11

' Az egykori Bedekovich-birtok nagyobbik részének új gazdája, egy Dénes Lajos nevű bérlő a kastéllyal együtt 470 holdat vásárolt meg, majd 1913-ban részben parcelláztatta. Az első világháború végén — csődbe jutván — birtoka maradéka (227 kat. h.) is a lenti takarékpénztár tulajdonába került, amely 1919 9(1 Gazdaczimtár 1897. 140—141. 97 IMRE Gy. 1962. 98.