Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A ZALA MEGYEI HORVÁTOK TÖRTÉNETE

nagykanizsai járásban — ide tartozott Murakeresztúr, Fityeház és Bajcsa 4097 lakosa — mindössze 164. 2623 lakos nyilatkozott viszont úgy, hogy horvátul is tud. Rájuk valószínűleg az akkori idők jugoszláv-ellenes politikai légköre is hatással volt, mert csaknem bizonyos, hogy a szóban forgó 2623 személy zöme szintén horvát anyanyelvű volt.

39 Napjainkban a Mura menti horvát falvak már szinte kizárólag kétnyelvűek. Ez a felszabadulást követő gyors iparosodás, a továbbtanulás lehetőség2, a horvát és magyar fiatalok közötti mind szorosabb munkatársi és baráti kapcsolatok, sőt az egyre gyakoribb vegyesházasságok következtében természetes is. De éppen ezért a Magyar Népköztársaság messzemenően támogatja — a többi nemzetiségével együtt — horvátjaink sajátos kultúrájának ápolását is, és segíti annak a hagyományok alapján történő fejlesztését. Fenti községeink lakói ugyanekkor hazájuknak érzik a Magyar Népköztársaságot, hisznek annak további társadalmi és gazdasági fejlődésében. Ezt talán az 1970. évi népszámlálás korcsoportok szerinti vizsgálata bizonyítja legjobban, mely szerint a 39 évesnél fiatalabbak számaránya is magasabb, mint Zala megyében, sőt magasabb a magyar falvak országos átlagánál is.

40 39

UROCSEVICS D. 1969. 23. Munkájában irreálisan sok, 94,2% horvátról beszél. Ez azonban képtelenség, hisz pl. Bajcsa ekkor már nagyrészt magyar volt; Nsz. 1960. Nsz. 1980. 21. köt. 508—509. 40 Nsz. 1970. 15. köt. 4.1.4; Nsz. 1980. Zal

a megye 4.2.2.