Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA

A fejlett majorsági gazdálkodást folytató szepetneki Batthyány-uradalom, melyhez Bajcsa és Fityeház is tartozott, már a XVIII. sz. derekán elhatározta a jobbágytelkek felmérését. A valószínűleg 1752-ben kelt tervezet főbb pontjai: 1. A kanizsai földekhez hasonlóan itt is pontosan fel kell mérni a falu határát, beleértve a házi és kerti fundusokat, a szántóföldeket és réteket. 2. Meg kell határozni minden lakos pontos földterületét, és a cenzust (szerződéses jobbágyokról van szó) ennek alapján kell kivetni. E felmérés lesz a későbbi funduális könyv alapja. 3. A cenzust a kanizsaihoz hasonlóan kell megszabni. Ez 1 hold I. osztályú házi fundus után: 3 Ft 20 dénár, II. osztályúnál: 2 Ft 56 dénár. III. osztályú esetén: 1 Ft 92 dénár. A házikertek adója mindhárom osztályban 96, a külső kerteké pedig egységesen 64 dénár holdanként. A szántóföldeknél az I. osztályú bére 25 6/10, a II. osztályúé 19 2 10, a III. osztályúé 12 8/10 dénár. A réteknél minden hold után I. osztályú esetén 25 6/10 dénár, II. osztályúnál 12 8 10 dénár a bér. 4. A cenzusról mindenki külön cédulát kap, s azt fél évenként kell befizetnie az uradalom kasszájába. 5. „Mint hogy pedig a' Szepetneki lakosoknak ezen Contractusnak erejével ennek utánna a' Házi és Kertbéli fundusoknak, úgy irtásbéli Földeknek és Réteknek el adása szabad lészen, arra való nézve a Fundusoknak kimérése után minden lakos köteleztetik a' Szabadság váltságáért Generalis Levelet az M. Uraság Cancelláriájábul váltani, és az után a' fönt említett Fundusainak el adására és meg vételére hatalma lészen; úgy mind azon által, hogy minden fundusoknak el adását, az Uraság Cancelláriáján be jelenteni és az el adott Fundusnak árábul a' Tized Pénzt azonnal le tenni és Levelet róla váltani köteleztessék"/'

68 Gróf Batthyány—Strattmann Ádám Bajcsán 1780-ban úrbéri összeírást végeztetett. Ekkor állapították meg, hogy a 23 negyedtelkes jobbágy közül nyolc 1 és 1/2 p. mérős (3/4 magyar h.), nyolc 1 és 1/4 p. mérős (675 n.öl). négy 3/4 p. mérős (450 n.öl), három pedig mindössze 1 2 p. mérős belsőségen ült.

469 Szinte elképzelhetetlen, hogy több mint 10 évvel az országos úrbérrendezés után — ráadásul egy kései településű helységben — miként lehetett ilyen óriási különbség az egyaránt 1/4 telkes jobbágyok belsőségei között. Hogy milyen lehetett Bajcsa akkori településszerkezete, nem tudjuk. Az 1785 körül II. József császár parancsára készített első katonai felmérésen erdők ölelésében meghúzódó parányi falucska Fityeházzal, Semjénházával és Petriventével együtt. Ügy tűnik, valamennyien irtásfaluk. Egyedül Tótszentmárton és Tótszerdahely, valamint az akkor még sok horvát lakost számláló Szepetnek'"

0 volt nagyobb település ekkor. De nem szerezhetünk bővebb ismereteket az 1789-ben készült „Neue und Volständige Karte von dem Szalader Comitat im Koenigreich Ungarn" című'"

1 ^OL Batth. P. 1322. Körm. Közp. Ig. ir. Rsz. 186. No. 246. 409 OL Batth. P. 1322/100. 310—315. 1780. /l7ü

OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 15. No. 81. 19. Kanisa 1756. 471 HT. B. IX. a. 2372. Zala m. középső része, 1789.