Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
szerűsítettek. Az 1960-as években új híd épült a Principálison, 1969—1971-ig pedig csaknem 4 km járda készült, Az 1960-as évektől a munkaképes férfiak többsége brigádokba tömörülve innen is az országos építkezéseken vállalt munkát. Nagykanizsa gyáriparának fejlődése következtében azonban egyre többen hazatértek és annak gyáraiban, építkezésein helyezkedtek el. Míg az előbbiek 2 hetenként jártak haza, ők naponta ingáznak. Ujabban a nők is mind nagyobb számban vállalnak munkát az Egyesült Izzóban vagy a vasútnál. A 70-es évektől újabb fejlődésnek lehetünk tanúi Fityeházán. Az 1974-ben alakult egyesített Muramenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságilag tovább erősödött, a közös tanács is sokat tett és tesz az oktatási és szociális létesítmények fejlesztéséért. 1978 óta a felső tagozatos tanulók Murakeresztúrra járnak iskolába, mert ott szerbhorvát nyelvű oktatás is folyik, s napközi és menza áll a tanulók rendelkezésére. Az énekkar és a színjátszó csoport egy időben sok sikert aratott. A magukra maradt idős emberek étkeztetését a 25 fős öregek napközije látja el. 16-an részesülnek rendszeres szociális segélyben. A város közelsége — a jó kereset mind a mezőgazdaságban, mind az iparban — átformálta már a fityeházi emberek életét. Űj, fürdőszobás házak sorakoznak az utcákban. A sok személygépkocsi a várost, a televízió pedig a nagyvilágot viszi közel a lakossághoz. 8. B A J C S A (Bajca) Nagykanizsától délre 12 km-re, a Mura és a Principális-csatorna mellett sík és lapályos területen fekszik. Földrajzilag és történetileg ő különül el legjobban a Szerdahely környéki horvátságtól. Neve 1325-ben Boych, 404 1594-ben azonban már Baychaként 405 említik. Az előbbi férfinév, az utóbbi a baj szó cs csa kicsinyítőképzős alakja.'' 06 Középkori története ismeretlen. A Szigetvár eleste (1566) után kiépített végházlánc egyik erődítését azonban az itteni mocsár övezte dombon emelték. Bátorfi Lajos így szól erről: „Bajcsa várát a Kanisa vize mellett Zrínyi György megcsinálá, kiben Károly herczeg számos vitézlő népet vete, és kapitánságul Malakóczi Miklósnak adá". 407 A Kanizsa megvételére készülő török támadásaitól sokat szenvedett. 1593 tavaszán pl. a babócsai, segesdi és berzencei törökök ütköztek meg itt Zrínyi György vitézeivel. „Nagy pénteken, holott sok fő török vésze el, Magyar Lőrincz a bajcsai fő vajda és Miklós a légrádi porkoláb, (egykori jelentése várnagy) két jeles próbált vitéz ember, ott esének halva". 408 404 ZO I. 181. 405 OL Batth. Missiles 53. 705, 1594. X. 18. 406 KISS L. 1978. 75. és MARKO Imre nyelvész szíves közlése. 407 BÁTORFI L. 1877. III. 44. Szerző M. Kovács János „A Magyar Krónikának röviden lerajzolt Sommája czimű könvvéből idézett" 408 BÁTORFI L. 1877. III. 46.
