Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

Ráhajtották marháikat, elkergették az ispánt, de a vesztesek ismét ők lettekA „rendet" katonasággal helyreállíttatták, s az apátság még azokkal szemben is megtorlással élt, akik korábban a perköltségre pénzt kölcsönöztek a falunak.

319 Az úrbérrendezés után, 1848 végén Keresztúron és Kollátszegen 33 jobbágyés 6 zsellértelket írtak össze, ezek azonban sokkal gyengébb minőségűek voltak, mint a korábbiak. Itt kell említést tennünk egy sajátos társadalmi jelenségről. A XIX. század első felében megerősödtek Keresztúr horvátországi kapcsolatai, melyek következtében a lakosság fokozatosan elhorvátosodott. Ennek csak egyik tünete, hogy a családnevek egy része horvátra változott. Béli József dolgozatában kimutatja, hogy az 1840-es években 27 magyar és 11 német név szlávosodott el. Példaként a magyarnak ható Béli név változatait említi. A XVIII. sz. első felében — de még 1800-ban is — több Fehér nevű család szerepel az összeírásokban. Közülük 1803-ban még csak kettőt írtak össze Béli néven, 1838-ban azonban már minden Fehér nevű családot. Hasonló folyamat napjainkban is kimutatható a ragadványnevekben. Az először Béliként szereplő két család leszármazottait ugyanis Belár, a legtovább magyar nevet viselő Fehér család utódait pedig Magyarin ragadványnévvel emlegetik. Elszlávosodás történt a következő családok nevében is: Szakái—Szokol, Konkoly—Kokol stb.

320 Bár nyelvében a falu nagyrészt horvát volt, semmi adatunk sincs arra, hogy 1848 őszén bárki Jellasics seregét támogatta volna. De ez nem is csoda, mikor Rheinbach ezredes így adta ki a jelszót: Ez az ellenség földje, requirieren. Erre . .. mint disznó csoport elszéledvén, a künnlegelő marhát, disznót, ludat, egyszóval mindent, ami találtatott, részint puskákkal, részint fejszékkel agyonütötték és megették. Majd 30—40-es csoportokban megrohanták a házakat, és minden mozdíthatót elraboltak. ... A ládákat és szekrényeket, az asztalokat és székeket összezúzván tűzrehányták, szóval a házakat úgy kipusztították, hogy nem maradt más, mint üres faluk. Az asszonyokon erőszakot követtek el, melynek következtében egy asszony már meghalt, többen pedig halálos ágyban fekszenek?'

21 A lakosságnak a Mura árterületére szorítása az 1840-es évek végén a község helyzetét a kapitalizmus egész időszakára meghatározta, s a parasztok sok későbbi nyomorúságának lett forrása. A 800 holdas termékeny apátsági birtokkal szemben — hozzátartozott a kitűnő talajú Felső-Mező, a Kert alatti, a Folyó melletti dűlő, valamint a Nagyerdő — az immár egyesült 2 helység 1144 főnyi lakosa 1870-ben 1084 kat. hold rossz minőségű földön szorongott. (6. táblázat) A Mura szabályozása során kivágták és eke alá törték a nagy ártéri erdőt. Azóta a határ csaknem fele szántó, melyen főleg kukoricát és rozsot termelnek. A községtől északra fekvő nagy szőlőhegyet, a Bóni-hegyet főleg kotori és muraközi parasztok birtokolták, ők maguk viszont a beleznai Újhegyen (Nova Gora), Nagydombon (Veliki Breg), a Góla-hegyen, ill. a Légrádi hegyen művelték szőlőjüket. 319 OL 1848/49-es minisztérium lt. H. 103. Nr. 7. 1848. BÉLI J. ' 1972. 336. Lásd 25. táblázat névanyagát. 321 VARGA J. 1953. 90.