Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

194. Á_s_ó_l_a_g_á_t /

EDM ltszn./ Az előzőhöz hasonló eszköz teljesen sik pengéje. Középen hajlitott bordával megerősítve, p. H: 24.5 cm; váll SZ: 26.5 cm. 195. + Á_s_ó_l_a_p_á_t /EDM ltszn./ Hiányos penge, melyet a hosszirányban belekalapált borda merevit. Hosszában csak alul és keresztben enyhén ivelődik. H: 21.8 cm; SZ: 14.7 cm; a 192.sz. tárgyhoz hasonló eszköz része. EISENSTADT /Kismarton, Ausztria/ A Gölbesäcker területén lévő peristiliumos villát a századfordulón tárták fel. BRAUN épitész és S.

WOLF feljegyzései azonban nem tartalmazzák minden lelet pontos lelőhelyét. /196./ C_s_o_r_o_s_z_l_y_a /BLM 687./ A római kori csoroszlyákra jellemző a nyélkeresztmetszet /4.2 x 3.0 cm/. A viszonylag hosszú penge 6 cm széles, egyenes élü, amely hegyesszöget zár 154 be a nyel irányával. H: 51 cm. /197./ E kehuzólánc /?/ /BLM 688./ Lánctöredék. Viszonylag nagy méretű 8-as alakú szem töredéke, melybe egy olyan szem kapcsolódik, melynek vécrét kampósan visszagörbitették. KUBITSCHEK akasztóhorognak,

155 THOMAS fogó töredékének

156 vélte. Ekehuzóláncaink egyik tipusa ugyanilyen kampóban végző157 dik. Tekintve, hogy a kampóban végződő bográcsakasztók és egyéb láncok szemei kisebbek, és a villában csoroszlyát is találtak, joggal feltételezzük, hogy egy ilyen ekehuzólanc töredéke ez a tárgy. /198./ S_a_r_l_ó_ /BLM 181./ Pontos előkerülési helyét is15 8 merjük, a 26. helyiség. Jellegzetes római sarló. Nem nyéltüskés felerősitésü, hanem a rövid nyélnyulványt hozzászegecselték a fanyélhez. A nyak is valószinüleg élezett. Fokozatosan szélesedik a nagy ivelődésig, ahol csaknem 4 cm széles.