Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

végződik. H: 36.3 cm; nyél H: 12.2 cm; él iv: 17.5 cm; p. SZ: 3.1 - 2.5 cm; fok V: 0.9 - 0.5 cm; nyúlvány H: 7.0 cm; SZ: 1.2 234 cm. Az eszköz pontos funkcióját nem tudjuk meghatározni. Analógiáját csak a római korból ismerjük. Pannónián kivüli darabról nem tudok. A tömör, hurkos végű nyelek gyakoriak a késővaskorban, de az enyhén hátraivelődő, vagy a nyél irányával párhuzamos, lapitott nyúlványban végződő, előregörbitett penge itt is ismeretlen. A Keszthely-fenékpusztai darabról 235 KUZSINSZKY nem emlékezett meg. A Nemesvámos-Baláca pusztai, darabról RHÉ ugy vélte, hogy a nyúlványra fogantyút erő236 237 sitettek. THOMAS csak sarlószerü eszköznek nevezte. A vaskos penge mindenképp sújtó mozdulattal történő használatra utal. A nyúlványra ne» találtunk magyarázatot. Az örségben használt irtókések egy tipusánál a kés vége ugyancsak nyúlványban folytatódik, de ezeknél a "farkas ágvágóknál" .a farok sokkal erősebben hátragörbitett és igy alkalmas a lehullott ágak felemelésére. 275. Á_l_l_a_t_v_a_k_a_r_ó /VBM 55.227.28./ A 3.8- cm hoszszu nyéltüskével csaknem derékszöget zár be a szélei felő keskenyedő fogazott penge. Felső sarkainál visszagörbitett nyúlványok vannak. Penge SZ: 21.4 cm; M: 3.7-6.3 cm; fog sürü239 ség: 10/5 cm. Funkciójára ld. 175. sz. tárgyat. 276. + Á_l_l_a_t_v_a_k_a_r_ó /VBM 55.227.20./ Az előzőnél karcsúbb, nyújtottabb forma. Nyéltüske: 6.3 cm; p. SZ: 26.6 cm; M: 3.8 - 4.9 cm; fog sűrűség 9-10/5 cm. HALIMBA /Veszprém m./ A TÖRÖK GY. által feltárt 10-11. századi temető II. fázisába tartozó 21.sirban egy vaskésen kivül egy sarlótöredék is volt. 277. §_a_r_l_ó /MNM/ Viszonylag széles penge felső részének töredéke, amely erősen szűkülve előre iveit csúcsban végződik. 2 3 9a Vége nem élezett, négyszög keresztmetszetű.