Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

iv: 6.3 cm; p. SZ: 1.2 cm. Legutóbb baltás szSlőmetszőkésként közölték, de mint utaltunk rá funkciója a szőlőszedés 2 30 lehetett /falcula vineatica/. 265. T_e_n_2_e_l_Y_s_z_e_g /VBM 55.241.11./ A kocsikerék rögzítésére szolgáló tengelyszeg. Felső része levél alakú, középen bordával, szára kerek majd téglalap keresztmetszetű, végén a rögzítő drót befűzésére szolgáló lyuk. A két rész találkozásánál lemezgyürü. H: 18.4 cm; SZ: 5.4 cm; szár kereszt231 metszete: 1.2 - 1.3 cm. HAJMÁSKÉR - Seghegy /Veszprém m./ 1909-ben szennyvizmedence építésekor alapfalakat és római tetőfedő cserepeket találtak. A leleteket /31 vastárgy/ LACZKÓ D. gyűjtötte össze. 1934-ben RHÉ GY. hozott be innen római kerámiát és vastárgyakat. Terepbejárás során két-három villa nyomait figyelték meg. A felszínen gyűjtött kerámia 232 2-3. századi. 266. /VBM 55.227.32./ Nagyméretű, ép darab. Nem nyéltüskés, hanem a római sarlókra jellemző szegecselt nyélfelerősitésü volt. A 2.3 cm hosszú szegecs elgörbült. A 7.3 cm-es nyélnyulványhoz tompaszögben csatlakozó nyak szélesedve megy át élbe, mely hirtelen törés után egyenletesen ivelodve fut ki. a csúcsig. A vége 8.5 cm hosszan nem élezett. A penge fogazásnyomai alapján jobb kezes. Teljes II: 4 3,1 cm; p.iv: 3 7 cm; p. SZ: 3.7 cm; fok V: 0.6 cm. 267. S_a_r_l_ó /VBM 55.227.13«/ Az előzővel azonos nyélferősítésű, melynek kétágú fejét ráhajlitották a nyélre. A nyakrész is élezett és Ívelten megy át a nyújtott pengébe. A nyéltől 4.7 cm-re kezdődik a fogazás. A penge felső fele hiányzik. Nyélnyulvány H: 9.7 cm; él iv: 26.2 cm; H: 38.4 cm; p. S Z: 4.7 cm.