Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

tartjuk, hogy későnépvándorláskori, vagy kora Árpád-kori szláv eredetű eszközről van szó. 254. + E_k_e_v_a_s /GYEFM 56.7.1./ Erősen korrodált, hiányos. Ezért csak feltételezhetjük, hogy szimmetrikus volt a Viszonylag kis méretű lapát alakú ekevas. H: 15.6 cm; váll SZ: 14.2 cm; köpü H: 5.2 cm; köpü SZ: 11.6 cm. Valószínűnek tartjuk, hogy még a későközépkor előtt volt használatban. 255. + §_E_r_l_ó /GYEFM 56.8.1./ Töredékes. A 7 cm hosszú nyéltüskéhez rövid, nagyon keskeny nyak csatlakozik, amely hirtelen szélesedve megy át az iveit, görbehátu pengébe. A penge felső része nyújtott, csaknem egyenes. Bár a későközép220 korra az also felükön alig ivelődő pengék a jellemzők, a néprajzi anyagban délszláv és szász környezetből is ismerünk 221 hasonló, erosebben iveit sarlókat, ezért valószínűnek tartjuk, hogy a későközépkorban került a földbe. 256. + E_a_t_k_ó /GYEFM 56.15.1./ Feltűnően széles, kerek forma, közepéből négyszög alakot vágtak ki. A szárakon 3-3 kerek lyuk, a végén alig kiemelkedő sarkok. H: 12.0 cm; SZ: 12.2 cm. 257. + E_a_t_k_ó /GÏEFM 56.16.1./ Az előzőhöz hasonlóan kerek. A sarok nélküli szárak végei sérültek, eredetileg összeillettek. Közepén kerek kivágás. Kétoldalt 3-3 és középen 1 kerek szeglyuk. H: 11.7 cm; SZ: 11.5 cm. 258. + K_a_s_z_a_ü_l_l_ő /GYEFM 59.7.24./ 11.9 cm hosszú, ebből 6.8 cm a tüske. A fej sarkitott négyszög keresztmetszetű, középen szűkül, fent újra kiszélesedik, domború felületű. A verőfelület 4.0 x 2.8 cm. 259. + K_a_s_z_a_ü_l_l_ő /GYEFM 59.7.32./ Egyszerűbb forma. 12.3 cm hosszú, ebből 7.8 cm a tüske. A fej téglatest