Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

végződő kapapenge, másik oldalán két négyszög keresztmetszetű ág van. Ovális köpüje mindkét irányba kissé nyújtott. A nyéllyuk tojásalaku. Ezt az eszközt ascia/rastrum135 nak nevezi WHITE. H: 26.4 cm; kaparesz H: 10 cm; el H: 2.8 cm; ág H: 10.9 és 11.3 cm; nyéllyuk: 2.8 - 3.7 cm. 173

'

+ a_a_r_l_ô /

DM 68.122.3./ Erősen korrodált pengetöredék. A szűkülésből következőleg a penge felső része H: 15.1 cm; p. SZ: 2.8 cm. 174. + B_i_l_l_o_2_v_a_s /DM ltszn./ Erősen korrodált töredék. A 8.3 cm hosszú, négyszög keresztmetszetű nyéltüske háromágúvá válik, melyek végén egy-egy szám van. A billogvassal egy Vll-t lehetett az állat bőrébe égetni. A római billog vasak betűket''"

34 vagy számokat"'"

3

^ ábrázolnak. Teljes H: 12.9 cm"; betű H: 2,0 - 2.8 cm. 175. + Y_a_k_a^r_ó /

DM 68.129.2./ Hiányos, kiegészített darab. A pengével tompaszöget bezáró nyéltüskének csak a csonkj maradt meg. A 23 cm hosszú penge eredetileg kb. 4 cm széles lehetett és fürészszerü fogakkal látták el. Ez a tárgy elég gyakori római kori településeinkben. RICH még kerti kapának, 136 marra -nak vélte. KUZSINSZKY B. szerint állatvaka• 137 rókent használták okét. Legutóbb ugy gondolták, hogy in138 kább a bőrmegmunkálásban lehetett szerepe. Funkcióját a balkáni anyag segitsegevel határozhatjuk meg. Ott ez az esz139 köz kontinuus es allatvakaróként használják. EDELÉNY /Borsod-Abaúj-Zemplén m./ A Csebi-dülő kavicsbányájában 1972-ben végzett leletmentést GÁDOR J.

140 A középkori C s e b falu legkorábbi leletei 12. századiak, a település a 16. század közepén pusztult el. A vastárgyak későközépkoriak.