Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Munkám a késővaskortól a törökkor végéig, mintegy két évezre­den át kiséri figyelemmel a mezőgazdasági vaseszközök magyar­országi fejlődését. Szakmai érdeklődsemből fakadóan eredeti­leg csak a középkori munkaeszközökkel kivántam foglalkozni, de már az előzetes irodalmi tájékozódás során arra az ered­ményre jutottam, hogy több, az eszközfejlődés vizsgálata szem­pontjából nagyon fontos vaseszköz lelet téves keltezéssel lett közzétéve. Eddig törökkorinak vélt leletegyüttesekről bizonyo­sodott be, hogy sokkal korábban, az Árpádkorban ill. a népván­dorlás korában készültek. A régészet mellett annak rokontudo­mányai, - elsősorban a néprajztudomány, ahol az utóbbi idő­szakban megélénkült az eszközkutatás - ezekre a rosszul kel­tezett leletekre épitve téves következtetésekre jutott. 1973. és 197 6. között, mint ösztöndíjas aspiráns lehetőséget kap­tam, hogy a múzeumainkban felhalmozott nagy mennyiségű közö­letlen vaseszközt mégjobban megismerjem. Ujabb leletegyütte­sekről ill. eszközformákról derült ki, hogy nem az általm ki­választott korból, a középkorból származnak. A tévedések oka­ira a későbbiekben még részletesen kitérek. Itt csak arra u­talok, hogy a régészettudományban is kialakult a specializá­ció, tehát az, hogy a kutatók nagy része csak egy korszak a­nyagával foglalkozik elmélyülten, s ez könnyen vezethetett o­da, hogy egy-egy leletegyüttest arra a korra kelteztek,amely korral az anyag közlője foglalkozott."'" Az általános formát mutató darabokhoz nagyon könnyű párhuzamokat találni majd minden régészeti korból. De még az igazán jellegzetes tárgyak is elvesztik keltező értéküket ha csak felületesen szemléljük

Next

/
Oldalképek
Tartalom