Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

erős görbülettel megy át a nyújtott ivü, felső felében kissé Íveltebb fogazott élü pengébe. Hegye keresztbe lapitott. H : 30.9 cm; belső p. iv: 21.3 cm; p. SZ: 2.0 cm. 103. + §_^a_r_l ó /CKM ltszn. / Nagyméretű ép sarló. A 12 cm hosszú nyéltüskéhez 131 -os szögben csatlakozó négyszögkeresztmetszetü nyak ujabb töréssel megy át a végig alig iveit, fogazott élü, keresztbe lapitott végű pengébe. H: 39.6 cm; belső p. iv: 2 9.6 cm; p. SZ: 2.2 cm. 104. + S_a_r_l_ó /CKM ltszn./ Az előzőhöz hasonlóan nagy méretű /H: 40.7 cm/. A 11.9 cm hosszú nyéltüskéhez azonban majdnem derékszög alatt csatlakozik a négyszög keresztmetszetű nyak, mely erős görbülettel megy át az 1.8 cm széles pengébe. A fogazott élü penae középső szakasza szinte egyenes, 10 -os szöget zár be a nyél irányával, élezetlen csúcsánál Íveltebb. Belső pengeiv: 27.5 cm. A pengeforma már a későközépkori sarlókra emlékeztet, csak a viszonylag hosszú nyak tekinthető Árpád-kori sajátosságnak. 105. + §_2_E_i_2 /CKM ltszn./ Ez az egyetlen töredékes példány. A 12.7 cm hosszú nyéltüskével kb. 112°-os szöget zár be a négyszögkeresztmetszetü nyak, mely erős görbülettel megy át a nyújtott ivü pengébe. A fogazott élü penge felső fele hiányzik. Mérhető H: 30.2 cm; p. SZ: 1.5 cm. >/ • CERVENIK /Vörösvár, Csehszlovákia/ A honfoglaláskori temető 4. sírjában sarlót találtak. /106./ ?__a_r_l_ó Csak a 8.6 cm hosszú nyéltüske töredékes. A tompa szögben csatlakozó élezetlen nyak széles ivben egyenletesen szélesedve megy át a pengébe,melynek felső fele a nyél irányával mintegy 66°-os szöget bezárva szinte egyenesen fut végig ki a csúcsig. H: 35 cm; belső p.iv: 26 cm.