Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

28. S_a_r_l_ó /OSZKM/ Az elgörbített végű nyéltüskéhez 137°-os szögben csatlakozik a viszonylag hosszú nyak, amely hirtelen töréssel megy át a pengébe. Az alig ivelödő penge kb. 30°-os szöget zár be a nyél irányával. Felső vége erősen - - 29 előregörbüli Ez valószínűleg későbbi torzulás. A sarló formája alapján az Árpád-kori sarlókkal mutat rokonságot."^

0 A lelőhelyen árpád-kori település is volt, igy elképzelhetőnek tartjuk, hogy ehhez a réteghez tartozott. 29. + S_a_r_l_ó /OSZKM 57.111.1./ Ugyanezen az ásatáson került elő egy sarlótöredék is. Csak a nyéltüske, a hozzá 130°os szögben csatlakozó 3.9 cm hosszú nyak és a penge töve maradt meg /p. SZ: 2.3 cm/. Teljes H: 10.2 cm. Ez a sarló is az 31 Árpád-koriakhoz áll közel. BÉLAPÁTFALVA /Heves m./ A cisztercita apátság helyén VALTER I. végzett ásatást 1964ben. A monostor DNY-i sarka közelében a VI. árok átvágta a conversusi szárnyat. Itt került elő egy 15. sz.ázad eleji , , 32 kályhaszem töredék közeieben egy asópapucs. 30. A

_s_2_p_a_p__u_c s /EDM/ Ép, csaknem félkör alakú, nagyon enyhén nyújtott példány. Szárai fent egyenesen levágottak. BEZDÉD /Szabolcs-Szatmár m./ A JÓSA A. által kiásott 10.századi temető IV. sirjában a 33 váz jobb oldalán sarlotöredek került elo. A XII. sirban is emlit az ásató egy sarlőtöredéket, de ennek a rajzát nem közölte és be sem leltározták. 31. §_a_r_l_ó /MNM 86/1896./ Csak a nyéltüske töve és a nyak nélkül hozzá csatlakozó erősen ivelődő penge első harmada