Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

SZEKSZÁRD - Palánk /Tolna m./ A Csemetekertben 1961-ben terepbejárás közben 15-17.századi kerámiával együtt két sarlótöredéket talált MÉSZÁROS GY. 1282.

+ - 1283.

+ S_a_r_l_ó_t_ö_r_e_d_é_k_

1 /SZBBM 63.372.1., 63.374.1./ Az első egy alig ivelődő, fogazott élü pengetöredék. H: 10.2 cm; SZ: 1.9 - 1.4 cm. A másik a nyéltüske rövid csonkja, a tompaszögben visszatört pengével, amely 1.8 cm hosszan nem élezett. H: 10.5 cm; p. SZ: 2.3 cm. PALANKA /Csehszlovákia/ Kohn Sándortól vett meg 1892-ben a WNM egy vaseszköz leletet, amely a Nyitra megyei helységben került elő. A 13 darabból álló lelet főleg mezőgazdasági eszközöket tartalmazott. A pofarudas zabla, amelyből a rudak hiányoznak és a nagy méretű szárnyas lándzsa /

H : 56.5 cm/ a későnépvándorláskorra, azon lui 3 belül inkább a 9.századra keltezi a leletet. + 1284. E_k_e_v_a_s_

1 /WNM 17450./ Szinte teljesen szimmetrikus, lapát alakú ekevas. A köpü alig 1/4-e a teljes hoszszuságnak, kifelé szélesedik. A válla csapott, a penge Ívelten hegyesedik. Felső fele domború, középvonalában a legvastagabb. H : 16.7 cm; köpü H: 4.5 cm; köpü SZ: 6.6 - 7.9 cm; váll SZ: 10.9 cm. A szlovákiai 9-10.századi ekevasak általában nyújtottabb formát mutatnak. Eszközünk a zahlinicei ekevashoz áll a legközelebb. 1285. + E_k_e_v_a_s_

1 /WNM 17451 ./ Az előzőtől eltérően nagyon érdekes formájú lapát alakú ekevas. Eredetileg szimmetrikus volt, most enyhén jobb oldalas. A bal köpüszárny és a penge bal fele sokkal erősebben kopott. A köpü több mint 1/3-a a teljes hosszúságnak, alig szélesedik kifelé. A jobb köpüszárnyat beljebb hajlították, ezáltal az ekevas kissé jobbra