Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/
Iß*I S_z_e_k_e r_c e /NMB: 12/. Az előző darabhoz hasonló a köpü és a fok kiképzése, a nyakhoz azonban egy lefelé sokkal jobban nyújtott négyszög alakú penge csatlakozik. Ipari rendeltetésre utalhat, hogy enyhén aszimmetrikus, bár a pengét két oldalról élezték. H: 16.9 cm; Élh.: 11,7 cm; a köpü H: 4.5 cm; fok: 1.8 x 2.6 cm. /9. + / E_k e_v a s /NMB 14/. Lapát alakú, egyenletesen kopott szimmetrikus darab. A nyitott köpü feltűnően rövid. A felső felén bordával erositettek meg. H: 21.7 cm; SZ: 13.5 cm; köpü H: 4.0 cm; köpü SZ: 8.4 cm. /10. + / K_ö_£_ü_s__ _r_Ö_y_i_d__ _k_a_s_z a /NMB 16./ Szinte teljesen zárt köpü feltűnően hosszú /20 cm/. Ehhez csatlakozik az 1.6 x 0.8 cm átmérőjű kissé hátrafelé ivelődő nyak, mely erős görbülettel megy át a csaknem egyenes, 21 cm hoszszu pengébe. A köpü alul 3.8 cm átmérőjű. A pengén ormókiképzés nincs. Valószinü, hoqy nádvágóként is hasz nálták, és ebben láthatjuk az alsó Duna-szakasz mentén elterjedt nyakköpüs nádvágók ősét. Ezért a II. fejezetben a nádvágók közé soroltuk. + /11. / 5_2_Y_i_- k_a_s_z_a /NMB 17/. Makkos felerősítésű darab. A nyakhoz kb 145°-os szögben csatlakozó penge eny hén iveit. A penge tőben 2.5 cm széles, fokozatosan szélesedik 3.5 cm-ig, majd levágva megy át a lekerekített csúcsban. Ormókiképzése nincs, csak a legszélesebb részén figyelhető meg némi ormószerüség /fok V: 0.5 cm/. Teljes H: 35 cm; Élh.: 27,1 cm. /12. + / Á_s_ó_p_a_p_u_c_s / MGB 276/. Ép, viszonylag kis mére tü, kerek élü, széles lemezből keszitett eszköz. A farész befogadására szolgáló vályú 1.4 cm széles, 1 - 2.1 cm mély. M: 12.3 cm; SZ: 15.0 cm; Szár SZ: 4.9 - 5.0 cm.
