Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137
Hossza és a penge szélessége is meghaladja az eddig ismert hasonló darabokat, ami megerősiti, hogy a középkor századai931 ban a rövid kaszák merete növekvő tendenciát mutat. 1199. S_z_ő_l_ő_m_e_t_s_z_ő_k_é_s_ 1 / IHM/ Csak a rajzát ismerem. A nyéltüske elől és hátul kiszélesedve viszonylag keskeny, egysarkos, huzvametsző pengében folytatódik, amely a felső végén előre ivelodve hegyben végződik. A hát közepén keskeny, rövid balta található. Az eszköz pontos megfelelője a 761. + sz. darabnak, ezért későközépkorinak határozhatjuk meg. JÁSZBERÉNY - Négyszállás /Szolnok m./ A törökkorban elpusztult település helyéről több vastárgy került a JJM-ba. 3 szekerce mellett egy sarló és egy patkó. 1200. + S_a_r_l_ó_ 1 /JJI4 61.157.1./ A 11.8 cm hosszú nyéltüskéhez egészen röviden visszatört nyakon keresztül csatlakozik a penge, amely a nyél irányával párhuzamos és csak felső része hajlik előre. Későközépkori /771./. H: 39 cm; p. iv: 27.4 cm; p. SZ: 1.7 cm. 1201. P_a_t_k_ó z /JJM 61.220.4./ Hat szeggel felerősíthető patkó, amelynek elkeskenyedő szárait sarokká görbitették le. H: 12.2 cm; SZ: 10.3 cm. KAISENBRUNN am ATTERSEE /Ausztria/ A hazánktól viszonylag távol előkerült vaseszköz lelettel azért kivánunk foglalkozni, mert a szerszámok mellett két különböző ekevasat és egy kaszát is tartalmaz, amelyeket Bécsben megtekintettem és véleményem szerint a többször publikált és hivatkozott lelet egyik eszközét tévesen határozták meg. AMBERGER H. és BALASSA I. késővaskorinak tartja az egész le1 4- 4. 932 letet.
